Új elit alakulat van születőben? – Mire használhatják a lónélküli huszárokat?

Nem lovasított huszáregység

Idén augusztusban Szalay-Bobrovniczky Kristóf a XVIII. Nyíregyházi Huszártalálkozón bejelentette, hogy nemsokára

- ismét lesz modern, nem lovasított, fontos harcfeladatot ellátó huszáregység a Magyar Honvédségben.

Mint ismert először a Nemzeti Honvéd Díszegység alegységeként jött létre huszár alakulat a Honvédségben, majd idén önálló egységgé alakult át Honvéd Huszár Díszegység néven. Utóbbi alakulat kimondottan reprezentatív feladatokat lát el, lovon, hagyományos huszár egyenruhában. A tárcavezető szavai annyiban jelentenek újdonságot, hogy az új huszáralakulat már valódi harcoló alakulat lett, amely a miniszter bejelentése alapján már nem lovon fog közlekedni.

Mit csinál a lónélküli huszár?

A hír hamar bejárta a magyar sajtót és sokakból megrökönyödést váltott ki, milyen funkciót szánhatnak a magyar haderőben, a 21. században huszároknak, akiknek lova sincs. Az ügyben legutóbb Vadai Ágnes országgyűlési képviselő is kérdést intézett a honvédelmi miniszterhez, amelyben arra volt kíváncsi, milyen feladatot szánnak a ló nélküli huszároknak, ám a minisztérium válaszából csupán annyi derült ki, hogy a kért adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak.

Így tehát továbbra is csak találgatni lehet, hogy milyen célból hoznak létre új huszár alakulatot. A helyzet azonban valószínűleg korántsem olyan bonyolult és ellentmondásos, mint amilyennek látszik. A huszár kifejezés vélhetően csak az alakulat megnevezésében szerepel majd, elsősorban hagyományőrzés céljából és nyilvánvalóan valamilyen modern fegyvernemhez sorolható egységet hoznak majd létre ezen a néven a Honvédség kötelékében. Erre pedig bármilyen meglepő számos nemzetközi példa található.

Honnan származik a huszár?

A huszár egy hagyományosan magyar lovaskatona, amely ma közismert könnyűlovas jellegét a 18. században nyerte el Magyarországon. A huszárok a korszakban elit katonáknak számítottak, akik egy teljesen új harcmodort hoztak be az európai hadszínterekre. A huszároknak már a Mária Terézia trónra lépéséhez kapcsolódó Osztrák örökösödési háborúban is kiemelt szerepük volt, de sokunk fejében leginkább az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc huszárjai élnek. Ahhoz összességében nem fér kétség, hogy a huszárok kimondottan magyar eredetűek voltak, a korszakban viszont oly népszerűségre tettek szert, hogy sorra alakították ki a saját könnyűlovas huszár alakulataikat az egyes nemzetek, így a franciák, britek, dánok, poroszok, svédek, oroszok, spanyolok, hollandok is felállították a hussar-nak/hussard-nak/huzaren-nek hívott katonákból felállított egységeket. Mi több az Egyesült Államokban az Amerikai polgárháborúban is harcoltak huszárok.

Érdekesség, hogy ezeket a nemzetközi huszár alakulatokat kimondottan magyar mintára szervezték, Franciaországban pedig bizonyítottan magyar huszárok által alapított alakulatok jöttek létre.

Máig harcoló huszárok

Azonban míg Magyarországon a huszárok a XX. század történelmi és politikai viharainak következtében eltűntek a haderő kötelékéből, addig utóbbi nemzetközi alakulatok, köztük a magyarok által alapított francia alakulatok máig megmaradtak és modern egységként, viselve a hussar nevet működnek.

A két legismertebb ilyen egységnek a már említett francia alakulatok számítanak. Az egyik a gróf Bercsényi László által 1720-ban alapított Tarbes-ben állomásozó 1. Bercsényi László ejtőernyős huszárezred, azaz 1er régiment de hussards parachutistes. A másik alakulat a Metz-ben állomásozó Eszterházy Huszárok, mai nevükön a metzi 3. huszárezred, azaz 3e regiment de hussards. Utóbbiak a francia-német dandár gépesített tüzérezrede (blindé roues-canon – francia páncélozott önjáró tüzérségi jármű).

A fentiek mellett szintén Franciaországban máig működik a 4. huszárezred, 2000 óta 4. huszárszázadcsoport (4e Groupe d'escadrons de hussards) néven.

Eközben az Egyesült Királyságban The Queen’s Royal Hussars néven működik a brit hadsereg legelitebb páncélosezrede (amelyben szintén nem lovakat, hanem modern harckocsikat használnak), valamint a The King’s Royal Hussars nehézpáncélos ezred, Challenger 2-es harckocsikkal.

Az Egyesült Államokban is máig élnek huszár hagyományok. A georgiai huszárok már a Konföderációs Államok Hadseregének részeként kezdték meg működésüket, ma pedig a Georgiai Nemzeti Gárda részei. A történelem során harcoltak a világháborúkban, Koreában, Vietnámban, sőt részt vettek a jugoszláv háborúkban is.

Emellett ide sorolható a Regiment Huzaren Van Boreel holland páncélos felderítő ezred és még több másik alakulat szerte a világból, lovak nélkül, modern fegyverzettel.

Új elitalakulat jön létre?

Mindezek alapján összeségében nem lenne rendhagyó, hogy Magyarországon, a huszárság szülőhazájában is létrejöjjön egy modern eszközöket használó harcoló alakulat, amely valamilyen formában a huszár nevet viseli. Nemzetközi példák alapján egyébként azt lehet látni, hogy  a huszár egységek alatt valamilyen elit alakulatot értenek, így nem kizárt, hogy itthon is hasonló alapon egy új elit egységet terveznek létrehozni, ami megmagyarázná, miért nem adott információt a témáról a Honvédelmi Minisztérium. Mindez azonban természetesen csak akkor derül majd ki, amikor nyilvánosan bejelentik az új alakulat létrejöttét.