Új korlátozásokat vezetett be az ünnepekre több szomszédos ország

Elemzések2021. dec. 24.Scheffer Joakim

Az omikron variáns gyors terjedése miatt sok európai ország vezet be új intézkedéseket a ünnepi időszakra. A WHO igazgatója azokat az államokat is szigorításra biztatja, akik eddig még nem döntöttek új szabályozások mellett.

Legyen szó Németországról, Ausztriáról, Szlovákiáról vagy éppen Portugáliáról, az már bizonyos, hogy ez a karácsony sem lesz hasonló a járvány előtti idők ünnepeihez. – Mindenkinek elege van a koronavírusból.

Mindannyiunk szeretné családjával és barátaival tölteni ezt az időszakot és mindannyian azt akarjuk, hogy a dolgok a régi kerékvágásba menjenek. Azonban még mindig jobb egy lemondott karácsonyi összejövetel, mint egy szerettünk elvesztése – mondta Tedros Adhanom, a WHO főigazgatója. Az ünnepekre számos európai ország – a WHO tanácsait megfogadva – extra intézkedéseket vezettet be az újabb hullám megfékezésének érdekében.

Fenyegető ötödik hullám

Olaf Scholz kancellár és a német tartományok vezetői kedden döntöttek a szabályozások módosításáról, mely változások így legkésőbb december 28-ától az egész ország területén érvénybe lépnek.

A legfőbb új intézkedés – ez érinti leginkább az ünnepi összejöveteleket is –, hogy családi eseményeken és magánrendezvényeken maximum tízen vehetnek részt, abban az esetben, ha be vannak oltva, vagy átestek a fertőzésen. Az oltatlanok továbbra is csak háztartásuk tagjaival és még egy háztartásból legfeljebb két emberrel találkozhatnak.

Emellett a német kormány betiltotta a szilveszteri tűzijátékok árusítását, valamint az év utolsó napján is zárva tartanak majd a szórakozóhelyek és a gyülekezés is be lesz tiltva. Olaf Scholz már az ötödik hullám fenyegetésére is felhívta a figyelmet, a német kancellár szerint a következő hetekben ugrásszerűen meg fog emelkedni a fertőződések száma.

Az új variáns elleni küzdelemben Németország oltási kampányt is folytat, január végéig harmincmillió adag emlékeztető oltás beadását tűzte ki célul Berlin.

Legszigorúbbak Európában

Ausztria november közepén Európa legszigorúbb intézkedéscsomagját vezette be, miszerint akik nem kapták meg mindkét oltást, azok kizárólag munkába járás esetén, valamint alapvető szükségleteket ellátó szolgáltatások igénybevételekor – például élelmiszer vásárlás – hagyhatták el otthonukat. Ezenfelül a teljes lakosságra vonatkozó egészségügyi zárlatot rendeltek el, melynek keretein belül bezártak a vendéglátóegységek, múzeumok és más kulturális létesítmények. Ezenfelül az osztrák kormány bejelentette azt is, hogy jövő év februárjától kötelező lesz a védőoltás felvétele. Habár a korlátozások nagy mértékű tiltakozást váltottak ki, több tízezren vonultak utcára, most úgy tűnik meg lett az eredménye: az esetek száma drasztikusan csökkent, az oltottak aránya pedig közel 5 százalékpontot nőtt.

A beoltott népesség számára múlt héten oldották fel a zárlatot, azonban az omikron variáns miatt úgy tűnik, újabb korlátozások érkeznek.

December 27-től a vendéglátóegységek este tízig tarthatnak nyitva, valamint az Egyesült Királyságból, Dániából, Hollandiából és Norvégiából érkező turistákra kötelező karantén vár, abban az esetben, ha nem kapták meg a harmadik oltást és nem tudnak negatív PCR-tesztet felmutatni. Ez a téli síszezonban nagy érvágás lehet az osztrák turizmusnak. Mindeközben az oltatlanokra ugyanúgy érvényes az egészségügyi zárlat, amit januárig meghosszabbított a kormány. A beoltott embereknek azt tanácsolták, szilveszterkor csak kisebb csoportokban búcsúztassák az óévet.

Hasonló lezárásokat alkalmazott az elmúlt hetekben Hollandia és Belgium is. A Rutte-kormány már bejelentette, január 9-ig zárva maradnak az iskolák és a nem alapvető fontosságú árucikkeket forgalmazó egységek, az éttermek pedig csak elvitelre főzhetnek. Brüsszel járványkezelésében következetes módon követi Hága döntéseit, így Belgiumban is hasonló intézkedésekre lehet számítani. A lezárások következtében mindkét országban csökkent – noha Hollandiában nem az elvárt mértékben – a fertőzöttek száma.

Újabb Bergamótól tartanak

Európában legelőször és legtragikusabban Olaszországot sújtotta a járvány 2020 tavaszán, így nem meglepő, hogy azóta az ország vezetése próbál minél hatékonyabban és keményebben védekezni ellene. Kedden az új fertőzöttek száma átlépte a harmincezres határt, amire tavaly év novembere óta nem volt példa, így Mario Draghi miniszterelnök bejelentette, csütörtökön újabb korlátozásokról fog tárgyalni a kormány. Médiaértesülések szerint az új intézkedések közt szerepelhet az is, hogy a szórakozóhelyekre és szilveszteri eseményekre kizárólag – oltottak számára is – negatív teszt felmutatásával lehet majd belépni, valamint az oltásra kötelezettek körének kiterjesztése is. Ez jelenleg az oktatásban, egészségügyben és a rendvédelmi szerveknél dolgozókat érinti. Emellett bevezethetik a kötelező maszkviselést az utcákon is, habár ez számos olasz városban már eddig is bevett gyakorlat volt.

Oltási igazolvány és parlamenti ostrom

Az európai országok közül talán Romániát érintette a legsúlyosabban a delta variáns által okozott hullám idén ősszel. A kórházak intenzív ágyai megteltek, az ország pedig kilátástalan állapotba került. Ekkor vezették be a különböző szolgáltatások – mint az edzőtermek, vendéglátóegységek, bevásárlóközpontok látogatása – oltási kártyához való kötését. Romániában francia és olasz mintára olyan igazolványt állítanak ki, amely az oltottságot, a betegségből való felépülést vagy a negatív teszteredményt igazolja.

A román kormány az omikron gyors terjedésének megfékezésére felvetette ennek kötelezővé tételét a munkahelyeken, ami az alapvetően oltás-szkeptikus – az átoltottság rekord alacsony, mindössze 40 százalék körüli – és az intézményekkel, hatóságokkal szemben bizalmatlan román társadalomban hatalmas felháborodást váltott ki. Kedden olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy a tüntető tömegek megpróbáltak betörni a törvényhozás épületébe. Sokan a január hatodikai washingtoni Capitolium ostromához hasonlították az eseményeket, itt azonban szerencsére halálos áldozatot nem követelt a rendbontás.

Habár a román adatok még nem mutatják az újabb hullám jeleit, a kormány beutazási korlátozásokat vezetett be még december elején, amely január 8-ig érvényben van. Így a „vörös zónából” érkezőkre – Magyarország is ide tartozik – csak abban az esetben nem vár karantén, ha teljes átoltottságot, vagy betegségből való felépülésüket tudják igazolni. Emellett úgy tűnik karácsonykor és szilveszterkor az üzletek és vendéglátóegységek nyitvatartását is kitolják.

Pozsony is komolyan veszi a járványt

Habár az új fertőzések száma már egy hónapja folyamatosan csökken, a szlovák kormány december 17-től kezdődően új szigorításokat vezetett be, melyek leginkább az oltatlanokat érintik. Ők csak az alapvető fontosságú árucikkeket forgalmazó boltok szolgáltatásait vehetik igénybe, míg az oltottak számára a fitnesztermek, múzeumok, sípályák is nyitva állnak. Az éttermek, kocsmák és más vendéglátóegységek zárva maradnak egészen december 25-ig, ekkor a szálláshelyek és wellnessközpontok mellett az éttermek is megnyílnak a beoltott vendégek számára, abban az esetben, ha negatív tesztet is fel tudnak mutatni. Emellett az FFP2-es maszkviselése kötelező zárt helyeken és tömegközlekedési eszközökön, valamint este 8 órától hajnali 5-ig kijárási tilalom van érvényben.

Az átoltottság sem elég

Portugália világviszonylatban élen jár átoltottság terén, a társadalom közel 90 százaléka megkapta a védőoltás mindkét dózisát. Ennek ellenére az omikron megjelenése óta folyamatosan növekszik az új megbetegedések száma, kedden közel kilencezer új fertőzöttet regisztráltak, amire február óta nem volt példa. A kaotikus állapotok elkerülése érdekében a kormány új intézkedéseket vezet be az ünnepekre: a szórakozóhelyek és bárok nem nyithatnak ki, azoknak, akik tehetik pedig át kell állniuk a távmunkára. Emellett a boltok sem működhetnek vásárló befogadási képességük teljes kapacitásán, valamint a szállodák szolgáltatásait is csak negatív teszt mellett lehet igénybe venni.

A helyzet abból a szempontból megnyugtató, hogy a sok fertőzött ellenére a kórházban ápoltak száma relatíve kevés, tehát látszik az oltások kutatók által is hangsúlyozott fontossága. Az elkövetkezendő hetekben érdemes lesz odafigyelni Portugáliára és Spanyolországra is, hiszen jelen pillanatban a két ország kvázi laborként működik az oltás omikron variánssal szembeni hatékonyságát illetően.