Újra nekilódult a szuperállampapír vétele az április közepi mélypont után

Elemzések2020. máj 12.Harsányi Péter

Ismét kezd egy emelkedő tendencia kirajzolódni a Magyar Állampapír Plusz heti értékesítési számaiban. A mélypont vélhetően április közepén lehetett a jegyzésekben. A járványhelyzet enyhülését követően az alternatív megtakarítási formák hiánya miatt továbbra is a MÁP Plusz maradhat a slágertermék a lakosság körében. A szuperállampapírral egyedül a részvénypiacok vehetik fel hosszabb távon a versenyt, de csak nagy árfolyamkilengések árán.

Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai alapján a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) heti értékesítési számai ismét emelkedő tendenciát mutatnak.

A mélypont az értékesítésekben április közepén jöhetett el, amikor a kijárási korlátozások és a járvány hatására átmenetileg a háttérbe szorult a MÁP Plusz iránti érdeklődés. Akkor heti 20 milliárd forint alá esett a heti értékesített mennyiség.

Az elmúlt 3 hét során viszont ismét stabilan 40 milliárd forint körül alakult alakultak a heti értékesítések. A gazdaság újraindulásával, a foglalkoztatottság újbóli emelkedésével és a bizonytalanság csökkenésével pedig még tovább élénkülhet a MÁP Plusz iránti kereslet.

Forrás: ÁKK

A MÁP Plusz a maga 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamával az egyik legvonzóbb megtakarítási forma a hazai piacon. A Magyar Állampapír Plusz megvásárlásával és 5 éves tartásával nagyságrendileg 270 ezer forintot kereshetünk egymillió forintonként. Ráadásul a kedvező visszaváltási szabályoknak köszönhetően a rövidtávú időhorizonttal rendelkező megtakarítók számára is jó választás lehet.

Kevés az alternatíva

A Magyar Nemzeti Bank a fedezett hiteleszközzel, illetve az eszközvásárlási és a jelzáloglevélvásárlási programokkal sikeresen leszorította az intézményi kötvények hozamát az elsődleges piacon. Emiatt már nem éri MÁP Plusz helyett a nagybani piacon kötvényeket vagy kötvény jellegű befektetési alapokat venni.

Hazai és nemzetközi részvényindexeket, például S&P 500, DAX és BUX indexeket egyenlő súllyal időről időre viszont megérheti vásárolni, főleg, ha több részletben befektetve megfelelő átlagáron tudjuk növelni a részvénypiaci kitettségünket. A részvénypiaci indexek megvásárlásával egyúttal nem futunk egyedi kockázatokat. Részvényindexeket a legolcsóbban és leggyorsabban passzív részvényalapok, úgynevezett ETF-ek segítségével lehet megvásárolni.

Az ilyen fajta részvénybefektetések hozama hosszú távon elérheti vagy akár meg is haladhatja a MÁP Plusz hozamát, azonban mindezt hatalmas árfolyamkilengések árán. Elképzelhető, hogy hosszú ideig is jelentős be nem realizált veszteségeken kell ülni, mielőtt újból számottevő nyereségbe fordulna a befektetésünk. Emiatt a kockázatkerülőbb megtakarítók számára a MÁP Plusz magas kockázatmentes hozama vonzóbb lehet.

Az ingatlanpiacon elérhető hozamok is alulmaradhatnak a szuperállampapíron realizálható hozamokkal szemben. Az elmúlt évek kétszámjegyű ingatlanpiaci áremelkedése, a rövidtávú lakáskiadás összeomlása, a megnövekedett hosszú távra szóló lakáskínálat, az elszálló építési és kivitelezési költségek, valamint a MÁP Plusz miatt visszaeső ingatlanpiaci befektetési kereslet egyaránt csökkenti az ingatlanbefektetések vonzerejét.

Hosszú távon teljesülő tervek

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) középtávú stratégiai célja ugyanakkor továbbra is tartható, miszerint a lakosság kezében lévő állampapírállomány 2023-ig elérje a 11 ezer milliárd forintot. A papírokon elérhető reálkamat, a korábbi rendkívül sikeres értékesítési időszak és az online disztribúciós csatornák fejlesztése is elősegíti ezt a folyamatot.

Átmeneti csökkenés a lakossági állományban

A tavalyi évben 6683 milliárd forint összegben értékesített az ÁKK lakossági állampapírt. A koronavírus járvány nyomán kialakult helyzet tükrében idén mindössze 3255 milliárd forintos kibocsátott volumennel számol az Államadósság Kezelő Központ. Az új, módosított tervnek a 47 százaléka április végéig már teljesült.

A rendkívüli helyzet hosszától függően az idei év egészében mérséklődhet a lakossági állampapírok állománya. A nem-lakossági szereplők – például bankok – tulajdonában lévő lakossági állomány 800 milliárd forint értékben járt, illetve jár le 2020-ban. Ezen felül havonta vásárol vissza az ÁKK olyan lakossági állampapírokat, amelyeket a lakossági ügyfelek eladtak a bankoknak.

Ennek eredményeképpen az idei évben várhatóan nagyságrendileg 1100 milliárd forinttal csökkenhet a lakossági állampapírok állománya.

Ennek a csökkenésnek több mint 80 százaléka nem lakossági befektetőknél jelentkezik, ami kifejezetten kedvező az államadósság-kezelési stratégia és a finanszírozás költséghatékonysága szempontjából, hiszen a lakossági állampapírok kamata továbbra is lényegesen magasabb az intézményi befektetők által vásárolható papírok hozamánál.