A tudás jövőképe – mennyien és mit tanulnak egyetemeinken?

Január végén jelent meg az Eurostat kutatás-fejlesztési szakemberutánpótlás lehetőségekkel foglalkozó elemzése. A cikkben közölt nagyméretű adathalmazból három területet emelünk ki. Egyfelől bemutatjuk, hogy miként alakult a felsőoktatásban a hallgatók, másfelől a doktori képzésben részt vevők száma Magyarországon nemzetközi összehasonlításban? Harmadrészt megvizsgáljuk, hogy miként változott az egyes tudományterületek népszerűsége nálunk és a hazánkhoz hasonló méretű néhány országban.

Egy évtized változásai

A jelenlegi hallgatókat tekintve nagyon fontos, hogy mely szakterületeken tanulnak, hiszen ez azt mutatja, hogy milyen új tudás jött létre korábban, illetve mi áll majd rendelkezésre a közeljövőben a gazdaságban. Az 1. táblázat a magyar adatokat 8 szakterületen 10 éves időtávon tartalmazza.

1. táblázat. A főbb szakterületeken tanuló hallgatók számának alakulása a felsőfokú képzésben Magyarországon 2015-2024

*A mezőgazdaságban nem szerepel a halászat és az erdészet.

 Forrás: Eurostat, 2026. 01. 29.

Az 1. táblázatban azt látjuk, hogy négy területen csökkent a felsőfokú hallgatók száma a 2015-2024-es időszakban: a természettudományok, a matematika és a statisztika területén 30,4, a mérnöki, technológiai és építési területeken 31, a környezetvédelem területén 7, és az üzleti, jogi területen 1,5%-os a létszámcsökkenés, vagyis a legjelentősebb visszaesés a műszaki és a természettudományos területeken következett be. A legnagyobb, 60,7 százalékos növekedést ugyanakkor az infokommunikáció területén látjuk. De nőtt a hallgatók száma a mezőgazdasági képzésben (9%-kal) az egészségügyi- és szociális területen (24,5%-kal) és a pedagógusképzésben (8,2%-kal) is. Az egymáshoz viszonyított arányokat tekintve legtöbben az üzleti és jogi, a legkevesebben a környezetvédelmi területen tanulnak.

Nálunk a legvonzóbb az üzleti, a jogi és az agrárképzés 

Érdemes a magyar adatokat néhány olyan ország adataival összehasonlítani, amelyek lakosságszáma közel van a miénkhez.

2. táblázat: Néhány országban a főbb szakterületeken tanuló hallgatók száma 2024-ben

*A cseh adatok a 2023-ból valók.

Forrás: Eurostat, 2026. 01. 29.

Diplomaosztó a Budapesti Múszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének előcsarnokában

A 2. táblázatban a főbb szakterületeken 2024-ben felsőfokú képzésben tanulók adatait látjuk 6 olyan országban, amelynek lakossága 5 és 11 millió között van.

Az első érdekesség, hogy az üzleti és jogi területen Magyarországon tanulnak a legtöbben, a természettudomány, matematika és statisztika területén pedig nálunk messze a legkevesebben. A műszaki területen tanulók száma Ausztriában, Finnországban és Svédországban is jelentősen magasabb, de ha a lakosságszámot is figyelembe vesszük, akkor Dánia is megelőz bennünket, hiszen egymillió lakosra vetítve Dániában 6481, nálunk 4093 hallgató jut. Feltűnő, hogy milyen magas Dániában és Svédországban az egészségügyi és szociális, illetve Ausztriában és Svédországban az oktatási területen tanulók aránya. Az infokommunikációs terület hallgatói létszámában nincsenek kiugró különbségek. Magyarország viszont az agrárképzésben tanulók számában foglal el vezető pozíciót.

A doktori szint helye és szerepe

Fontos kérdés az is, hogy mennyien folytatnak doktori tanulmányokat, hiszen ez nagyban befolyásolja egy ország jövőbeli kutatási képességeit. A 3. táblázatban a magyar adatokat látjuk a 2015-2024-es idősávon.

 3. táblázat. A főbb szakterületeken hallgatók számának alakulása a doktori képzésben Magyarországon 2015-2024

*A mezőgazdasági adatban nem szerepelnek a halászati és az erdészeti szakterületek.

 Forrás: Eurostat, 2026. 01. 29.

A jó hír az, hogy 2015-höz képest valamennyi vizsgált területen nőtt a doktori képzésben résztvevők száma – feltéve, hogy a hallgatók a PhD fokozat megszerzése után itthon maradnak és igényes kutatási feladatokat kapnak – jelentős mértékben növelheti az ország k+f képességeit. A rossz hír pedig az, hogy a természettudományi, matematikai, statisztikai és műszaki területeken 2021, illetve 2022 óta csökkenés tapasztalható.

Az arányokat tekintve a legnagyobb növekedés a hallgatószámban 2015-ről 2024-re az egészségügyi és szociális területen (89,4 százalék), a műszaki területen (78,1 százalék) és az infokommunikációs területen (74,5 százalék) következett be. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nem tudjuk, milyen arányt képviselnek a növekedési adatban a külföldi hallgatók? Az ugyanis látható, hogy a hazai doktori programok egyre népszerűbbek a külföldi hallgatók körében.

Az ELTE TTK egyik épülete Lágymányoson

Végül nézzük meg hogy a 20-29 éves korcsoportban az 1000 főre jutó végzettek számarányát néhány országban, az elmúlt 5 évben, a kibővített műszaki területen!

 4. táblázat. A kibővített műszaki területen 1000 főre jutó, felsőfokon végzettek száma a 20-29 éves korcsoportban néhány országban

Két ország esetén a 2024 évi adatok még nem állnak rendelkezésre.

Forrás: Eurostat, 2026. 01. 29.

A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a 2020 évi jó magyar adat később romlani kezdett. A cseh adat 2024-ben visszatért a 2020 évi szintre, míg a szlovák adat folyamatosan gyenge eredményt közöl. A lengyel számok javuló tendenciát mutatnak, az osztrák és a dán számarányok viszont jelentősen jobbak, mint a V4-eknél megfigyelhetők.

Hazánkban túl keveseket vonzanak a műszaki és természettudományok - vajon miért?

Összefoglalva tehát a magyar végzettségi, illetve képzési adatok éppen olyan szakterületeken nem elég jók, amelyek a folyamatban lévő technológiai átalakulás szempontjából fontosak lehetnek: a természettudományos és a műszaki területeken. A klímaváltozás sikeres kezelése is sok új tudást igényelne, de ezen a területen sem állunk jól a hallgatók száma tekintetében. Feltehetjük viszont azt a kérdést, hogy a kiemelkedően magas gazdasági és jogi hallgatói létszám hozzá tud-e majd járulni a jövőben a gazdasági sikereihez akkor, ha az egyéb fontos tudásterületeken nem áll rendelkezésre elegendő jó szakember?

Az adatok persze csak a lehetőségeket mutatják, de azt nem, hogy a már végzettek, illetve a majdan végzők közül hányan dolgoznak, illetve fognak idehaza dolgozni, hivatásukban kiteljesedve az ország javára értéket teremteni.