Vagyonadó: a lakosság nagy többsége támogatja, a cégek a beruházásokat és a munkahelyeket féltik

A kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyont terhelő vagyonadó tervezetét. Az első befizetések 2027-ben esedékesek, a javaslat azonban már most heves vitát váltott ki: kritikusai a tőke elvándorlásától, a beszedés nehézségeitől és a gazdaságra gyakorolt hatásától tartanak, támogatói ellenben igazságosabb közteherviselést várnak tőle.

A GKI felméréseiben vizsgálta, hogyan látja a tervezett adót a lakosság és a vállalati szektor. A lakosság 85 százaléka támogatja az 1 milliárd forint feletti vagyonok megadóztatását, a támogatottság minden vizsgált társadalmi csoportban többségi. A vállalkozások fele szerint az adónak nem lenne hatása a működésükre, 18 százalékuk számít hatásra, közel harmaduk pedig egyelőre nem tudja megítélni. Akik hatással számolnak, elsősorban az eredményesség romlására, a beruházások visszafogására és elbocsátásokra készülnek.

Erős többség az adó mellett

A GKI szeptemberben végzett, 1000 fős, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérésében azt kérdezte, egyetértenek-e a válaszadók azzal, hogy a kormány vagyonadót vessen ki az 1 milliárd forint feletti vagyonokra. A válaszadók 59%-a teljes mértékben egyetértett, további 26% inkább egyetértett. A javaslatot tehát a lakosság 85%-a támogatja. Inkább nem értett egyet 9%, és mindössze 6% utasította el teljesen. A magas támogatottságot részben az is magyarázhatja, hogy az egymilliárd forintos küszöb a felnőtt lakosság körülbelül 0,2%-át érinti közvetlenül, így a kérdés a nagy többség számára egy tőlük különböző, szűk réteg megadóztatásáról szól.

A támogatottság a társadalmi csoportok között meglepően egyenletes. A férfiak 82, a nők 87 százaléka támogatja az adót, ami statisztikailag elhanyagolható különbség. A községekben valamivel alacsonyabb a támogatók aránya (79%), mint a fővárosban (88%) vagy a megyeszékhelyeken (89%), ez azonban nagyrészt az eltérő iskolai végzettségből fakad. Ha ezt figyelembe vesszük, a lakóhely hatása már nem mutatható ki.

A jövedelem szerinti különbségek is mérsékeltek, és ellentmondanak annak a gyakori feltevésnek, hogy a vagyonadó elsősorban az alacsonyabb jövedelműek követelése. A havi 300 ezer forint alatti háztartási jövedelmű csoportban a legkisebb a támogatottság (79%), az 500 ezer és 1 millió forint közötti sávban a legnagyobb (91%).

Hol van a törésvonal?

A legstabilabb törésvonal az iskolai végzettség. Az érettségizettek és a diplomások egyaránt 89%-ban támogatják a vagyonadót, a legfeljebb szakmunkás végzettségűek viszont csak 78%-ban. Ez a különbség akkor is fennáll, ha az életkor, a nem és a lakóhely hatását kiszűrjük. A fiatalok és a munkaerőpiacon kívül lévők szintén szkeptikusabbak: a 18–29 évesek 75, a 60 év felettiek 89 százaléka támogatja az adót, a munkaerőpiacon kívül lévők (tanulók, gyermekgondozási ellátáson lévők, munkanélküliek, háztartásbeliek) körében pedig 72 százalék ez az arány.

A cégek fele szerint nem lenne hatása a működésükre

A vagyonadót magánszemélyek fizetik, közvetetten érinti azonban a vállalatokat is az új adó, hiszen a tulajdonosok cégrészesedése beleszámít az adóalapba. A GKI októberben végzett felmérésében 650 vállalkozás válaszolt arra a kérdésre, hogy a tervezett adónak lenne-e hatása a cégük működésére. A minta a négy szektor között kiegyensúlyozott (ipar 25%, építőipar 21%, kereskedelem 28%, szolgáltatás 26%), miközben a válaszadók bő fele 10 fő alatti mikrovállalkozás, 35%-a 10–50 fős, 13%-a pedig 50 fő feletti cég. A válaszadók 51%-a szerint nem lenne hatás a cég működésére, 18% szerint lenne érzékelhető hatás, 31% pedig nem tudta megítélni.