Válságban a bevásárlás – itthon borultak a vevői szokások
ElemzésekKiderült, hogy a nők rendszerint érzékenyebben reagálnak a krízisekre, a vásárlói szokásaikra ugyanis nagyobb hatással vannak a válságok – mutatott rá egy tanulmány, amely a Hitelintézeti Szemlében jelent meg.
Az utóbbi években a globális problémák egymásnak adták a kilincset. A koronavírus-járvány után jött a nyersanyagárak emelkedése, majd az infláció, az ukrán háború és vele az energia-ágazatban bekövetkezett árrobbanás.
Az elemzők az utóbbi években sokszor a pesszimizmusuknak adtak hangot. Még az ukrán konfliktus elején gyakran lehetett hallani olyan véleményeket, hogy Európa a 2022-es telet ugyan még átvészelheti, de 2023 végére már az összeomlás fog fenyegetni.
Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy a világgazdaság a vártnál jobban alkalmazkodik a válságokhoz.
Amikor ennyi krízis üti fel a fejét, különösen érdekesek azok a kutatások és elemzések, amelyek a gazdasági folyamatokat pszichológiai alapon vizsgálják és megnézik, hogy a nagy globális folyamatok milyen hatással vannak mondjuk a fogyasztói döntésekre – minderről Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle közös eseményén.
A bemutató és az azt követő panelbeszélgetés fókuszban a Hitelintézeti Szemle 2023. decemberi számának egyik tanulmánya állt, amely az alábbi címmel jelent meg: Vásárláshoz való viszony válság idején – a magyar vásárlók attitűdváltozásai.
A Pécsi Tudományegyetem munkatársai Törőcsik Mária, Csóka László, Németh Péter és Neulinger Ágnes a kutatásukat 2022 júliusában végezték, amikor egyszerre több válság is jelen volt.
Megnézték, hogy a vevői szokásokat, a fogyasztók saját szubjektív megítélése alapján mennyire befolyásolta az infláció, a klímahelyzet, a háború vagy a pandémia.
A nemek szerinti bontásnál kiderült, hogy a nők, akik a családban többnyire a fővásárlók, rendszerint érzékenyebben reagálnak a krízisekre.
Úgy általában az infláció hatott a legnagyobb mértékben a vásárlói attitűdökre. Viszont a reprezentatív kutatásnál kiderült az is, hogy az emberek többsége, vagyis az 58 százaléka alig változtat a fogyasztási szokásain a válságok miatt. Ennél a csoportnál nagy a férfi túlsúly és jellemzően idősebbek tartoznak ide.
Többször vásárolunk, de kevesebbet
A kiskereskedelem olyan, mint egy hőmérő – ebben a szektorban azonnal lecsapódnak a gazdasági hatások, így rögtön látszik, ha baj van. A szereplőknek pedig a változásokra azonnal kell reagálniuk.
Az infláció komoly változásokat hozott: egyre többen a korábbinál alacsonyabb árkategóriás termékeket vesznek, a vásárlás roppant „akció orientált” lett, vagyis sokan vadásszák a leárazásokat, ráadásul történt egy komoly változás a pandémiás időszakhoz képest.
Akkor ritkábban, de többet vettek az emberek, most inkább gyakrabban vásárolnak, de kevesebbet
– minderről már Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország Kft. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, az MKT Kereskedelmi Szakosztályának elnökségi tagja beszélt a tanulmány kapcsán tartott panelbeszélgetésen.
A 2010-es évek elején megfigyelhető volt, hogy beindult egyfajta egészségtudatosság, amire a COVID csak még jobban ráerősített.
Az infláció azonban ezt a trendet alaposan elmosta. Például a járvány alatt hiába volt óriási a népszerűségük most már a vitaminokról is lemond a többség.
Láthatóan az egészségtudatosság elhalványul, ha az emberek pénztárcája veszélybe kerül – fejtette ki az eseményen Soós Gabriella, az ELTE adjunktusa, a BGE tudományos munkatársa, az MKT elnökségi tagja, a Kereskedelmi Szakosztály titkára.
A konferencia videóját itt tekintheti meg.
