Meglepő adatokat kaptunk, mentőövet kapnak a kiskereskedők? 

Vállalkozás2024. jan. 10.Kovács Dániel
A rovat támogatója:

Folyamatosan csapnivaló adatokat produkált eddig a kiskereskedelmi forgalom, kérdés, hogy tud-e ezen fordítani a karácsonyi készülődés. Mit mutatnak az első két decemberi hét adatai? Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdeztük, aki azt is elárulta, miért nem érezzük a kasszánál, hogy javulnak az inflációs adatok, és hogy milyen esetben következhet be számottevő árcsökkenés.

Októberben 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

Mindez annak tükrében is probléma, hogy már a tavalyi bázis is gyenge volt. A teljes adaton belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

De már az év első felében is látszott, hogy gyenge lesz majd az idei év, 2023. január-júliusban a forgalom volumene, szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint, 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

A karácsonyi időszak a boltok forgalma szempontjából még egy erős évben is kiemelkedőnek számít, kérdés, hogy két év durva infláció után maradt-e még annyi vásárlóereje a háztartásoknak, hogy az ünnepi bevásárlásokkal megfordítsák a zuhanást.

Eddig meglepő eredményt látunk

- Decemberben eddig két hét eredményeiről beszélhetünk - mondja a Növekedés.hu-nak Neubauer Katalin. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára elárulja, az idei karácsony is a várakozásoknak megfelelően alakul.

- Dacára annak, hogy októberben és novemberben még a várakozásoknál gyengébb forgalmakat tapasztaltak a kiskereskedők, most úgy tűnik, a vásárlók inkább csak kivártak, és próbáltak tartalékot képezni a karácsonyi nagybevásárlásra. Jelenleg azt láthatjuk, hogy az ünnepi vásárlások megindultak, méghozzá elég aktívan

- értékel az MNKSZ főtitkára, így visszaeséstől szemlátomást nem kell tartani. Az ugyanakkor még ebben a  kiemelt időszakban is látszik, hogy csökken a vásárlóerő, a non food kategóriában számos kereskedőnél például a tavalyi év árbevételét sikerült eddig idén megismételni.

Ha ebből levonjuk az infláció okozta drágulást, akkor ez azt jelenti, hogy bár ugyanannyiért vásárolnak az emberek, mint az előző évben, de kevesebb terméket visznek haza.

- További nehézség, hogy az online értékesítésben, ezen belül is elsősorban a ruházat és cipő, valamint sportszer kategóriában nagyon sok olyan nemzetközi szereplő van, aki bizony versenyképesebb, jobb árakat tud biztosítani, és ez most a várakozásokhoz képest nehezebbé teszi a online térben is aktív hazai kereskedők, helyzetét - húzza alá Neubauer Katalin, ez most kiélezett versenyhelyzetet teremt, mert a vásárlók a szokásosnál jóval árérzékenyebbek.

A hatósági árnak vége, mégsem talál magára a kiskereskedelem

Bár a hatósági árak idén kivezetésre kerültek, Neubauer Katalin mégis úgy látja, ennek a pozitív hatását még nem tudják érezni a kereskedők hiszen azonnal a helyébe lépett a kötelező akciózás.

- A hatósági áras termékek rendeleti úton szabályozott kötelező akciózása augusztus elsején kezdődött, majd szeptemberben meghosszabbították december 31-ig, és most a módosító rendelet értelmében úgy tűnik, hogy jövő év június 30-áig marad ez a kötelezettség. Ez nem egy normál akciózás, ami miatt mert a 9 korábbi hatósági áras termékből hetet 0 százalék árréssel kettőt pedig a beszerzési árnál legalább 15 százalékkal olcsóbban, azaz veszteséggel vagyunk kötelesek értékesíteni.

Ezek olyan húzó termékek, amelyek most a karácsonyi időszakban is meghatározzák a bevásárlókosár összetételét

- mondja az MNKSZ főtitkára, aki azt sem rejti véka alá, hogy a túl hosszú kötelező akciózás várhatóan felgyorsítja a piaci átrendeződést, és eltolja a nagy és vezető kereskedelmi láncok irányába a vásárló erőt, ami  katalizálja a boltbezárásokhoz vezető negatív folyamatokat. 

- A kereskedelmi tevékenységet folytató kisebb, főleg vidéki vállalkozások jelentős árhátrányban vannak, képtelenek a nagyobb szereplőkhöz mérhető hasonló beszerzési forrásokat, árakat biztosítani maguknak, így az ő fogyasztói áraik ezeknél az alapvető élelmiszereknél akár 30 százalékkal is magasabbak lehetnek mint egy nagy áruházban. Ez a mostani árérzékeny időszakban, ahhoz vezet, hogy a vásárlók elfordulnak tőlük.

Nyílik az olló, és ennek a kisboltok lesznek a kárvallottjai - véli Neubauer Katalin, idézve a KSH adatait, amelyek szerint 4500 bolt máris lehúzta a rolót, ebből 3600 nem élelmiszer, 900 élelmiszerüzlet volt.

Az MNKSZ főtitkára azt jósolja, hogy ha az elfordulás a kisboltoktól megmarad a mostani szinten, egyre szélesebb lesz azok köre, ahol annyira alacsony lesz az árbevétel, hogy teljesen ellehetetlenül a működés.

Márpedig a kereslet ugrászerű növekedésére legfeljebb a rövid karácsonyi időszaban számíthatnak a kereskedők, mivel papíron csökken ugyan az infláció, a kasszánál mégis azt érzékeli a vásárló, hogy nem történt semmi.

Az infláció kedvező kedvező  alakulása jelenleg csak annyit jelent, hogy már nem nőnek olyan mértékben az árak, mint korábban.

Bár egyes  termékek esetében megfigyelhető némi visszarendeződés, az inflációs kosár egyéb termékeit nézve továbbra is voltak emelkedések, például míg tavaly nem drágultak a szolgáltatások, idén ezek árai is nagy mértékben nőttek - mutat rá Neubauer Katalin.

Úgy látja, érzékelhető áresésre akkor kerülhet sor, ha a kereslet olyan mértékű csökkenést mutat, hogy a gyártóknak és a feldolgozóiparnak az önköltségi számításában ez már kockázatot jelent.