Vége a forint szárnyalásának, kulcsfontosságú tengeri út került veszélybe

Az USA ismét csapásokat mért iráni infrastruktúrákra és városokra, immár 12 napja folyamatos a bombázás. A tengeri útvonalak blokádja miatt a kőolaj hordónkénti ára 96 dollárra emelkedett, a nemzetközi piacokon a kockázatkerülés felerősödött, ami a forintra is nyomást helyez.

Ma reggel a forint-euró árfolyam 364,4-nél tartott, a forint-dollár árfolyam a 318-319-es szinten mozgott.

Mint arról beszámoltunk, akár az infláció második hulláma jöhet, ha kitart a konfliktus: a benzin árának emelkedése mellett az európai gáz ára a háború előtti szinthez képest már most 43 százalékkal drágább. 

A választások óta a 375-ös szintről egészen 348,5-ig erősödött a forint főként belpolitikai tényezők és az uniós források felszabadítása miatt, illetve az amerikai-iráni fegyverszünet miatt kedvezőbbre váltott nemzetközi hangulatban.

A háború kiújulásával azonban gyengült az árfolyam, így az április 12-e óta mért erősödés több mint felét visszaadta a forint.

A dollárral szemben nem volt ilyen látványos a mozgás, a jelenlegi és a választás napja előtti árfolyam között minimális a különbség.

A forint gyengülésébe csak minimálisan játszhat bele az alapkamat óvatos csökkentése,

mert a régióban még így is a magyar alapkamat magasabb, miközben az infláció 1,8 százalékra mérséklődött. A Magyar Nemzeti Bank idei évre vonatkozó előrejelzése szerint az éves infláció 1,8 százalék körül alakulhat, amit az eddigi inflációs adatok alátámasztanak.

Kiszélesedett a konfliktus

Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) csapásokat mért amerikai katonai célpontokra Kuvaitban egy légibázisra, illetve Jordániában iráni források szerint megsemmisítettek egy THAAD és Patriot rakétavédelmi rendszert. Irán figyelmeztetett: ha a déli infrastruktúrájuk elleni támadások nem állnak le, új stratégiát vetnek be a háború folytatásának megakadályozására.

Az IRGC szerint egy tanker kigyulladt a Hormuzi-szorosban, miután engedély nélküli útvonalon próbált áthaladni. A jemeni huszik szintén megtámadtak két szaúdi olajszállítót a Vörös-tengeren.

Új útvonal került tűz alá

A Hormuzi-szoros lezárása óta még inkább felértékelődött a Szuezi-csatorna felé vezető tengeri út. Ehhez azonban át kell kelni a Dzsibuti és Jemen között húzódó, 32 kilométer széles Bab-el-Mandeb szoroson, hogy az Adeni-öbölből a Vörös-tengerre juthassanak a hajók.

A szoroson a globális hajóforgalom 12 százaléka halad át, ha itt nem biztonságos az útvonal, akkor egész Afrikát meg kell kerülni, ami 10-14 nappal hosszabbítja meg az utat.

A Hormuzi-szoroson a korábbi napi 20 millió hordó olaj helyett 7 millió hordó szállítmány tud átkelni, több száz hajó vesztegel a szoros előtt, és több ezer az Arab-öbölben.

A tengeri útvonalak blokádja miatt a Brent kőolaj hordónkénti ára 96 dollárra emelkedett, az európai gáz ára a háború előtti szinthez képest 43 százalékkal drágább. 

Irak a március eleje óta tartó háború miatt eddig már 40–45 milliárd dolláros bevételkiesést szenvedett el az olajexport összeomlása miatt – iraki források szerint.

Katar, Pakisztán és Egyiptom egy 10 napos fegyverszünetet javasolt Washington és Teherán között, hogy megelőzzék a regionális háborút.