Végre erőteljesen csökken az infláció

Júliusban tovább mérséklődött az infláció Magyarországon.

2023. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia (35,7 százalék) és az élelmiszerek (23,1 százalék) ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3%-kal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5%-kal kevesebbe kerültek. A maginfláció 17,5 százalék, vagyis a fő index alá került.

A drágulás ütemének mérséklődése több tényezőnek - hazai és globális hatásnak egyaránt - köszönhető.

Ezért mérséklődött az infláció

- A tavalyi bázis magas, 13,8 százalék volt az egy évvel ezelőtti jövedéki adó emelés miatt ugyanis egy hónap alatt két százalékponttal nőttek az árak a 2022 júniusi 11,7 százalékról

- A lakossági és vállalati kereslet bezuhant, amit a kiskereskedelmi forgalom kétszámjegyű csökkenése jelez az első félévben. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékkal esett vissza, vagyis a zuhanás mértéke már némiképp mérséklődött.

- Az első félévben azonban összességében a kiskereskedelem forgalma 10,3 százalékkal zsugorodott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22 százalékkal esett vissza az értékesítés volumene júniusban.

- A  reálbérek csökkentek, éves összehasonlításban átlagosan 15-16 százalékos béremelésekre került sor, az infláció azonban ennél magasabb mértékű.

A reálbérek az év végén kezdhetnek újra emelkedni a Magyar Nemzeti Bank június végén kiadott Inflációs Jelentése alapján.

- A szigorú monetáris politika érezteti a hatását: a hitelezést a bankok erőteljesen visszafogták, a lakáshitelezés több mint 60 százalékkal esett vissza az első negyedévben.

- A kamatkörnyezet továbbra is magas: az alapkamat szintje 13 százalék, az egynapos betéti ráta 15 százalék. 

Az alapkamat tavaly szeptember vége óta 13 százalék, az egynapos betéti kamat 18 százalékról 15 százalékra lassan mérséklődik. Elemzői becslések szerint szeptemberben, októberben érhet össze a két kamatszint, majd megkezdődhet az alapkamat óvatos mérséklése.

- Az inflációt első körben a járvány miatt az ellátási láncokban kialakult feszültségek okozták, ezt mutatja, hogy az  MNB már 2020 júliusában elkezdte emelni az alapkamatot 0,6 százalékról 0,75 százalékra, majd 2021 júniustól 0,9 százalékról fokozatosan 13 százalékra emelte az alapkamatot.

- Az ellátási láncok szakadozása miatti áruhiány, a kereslet-kínálat megbomlása helyreállt, a szállítmányozási árak a járvány előtti szintre tértek vissza, ami segíti a globális inflációs környezet javulását.

Az inflációt mérsékli a globális energia- és élelmiszerárak csökkenése. Az Európai Unióban az infláció 6,4 százalék volt júniusban.

- Az importált infláció így jelentősen mérséklődött az elmúlt hónapokban.

Júliusban az előzetes becslések szerint az uniós inflációs átlag 6 százalék körül alakulhatott, az euróövezetben 5,3 százalékos inflációs adatot becsülnek.

Kormányzati intézkedések 

A hazai infláció mérséklődésében jelentős szerepe van a kormányzati intézkedéseknek: 

- A profitinflációt fékezi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelője július elsején indult. A 62 termékre kiterjedő, naponta frissülő árfigyelő gy hónap alatt az élelmiszerek körében 8 százalékos csökkenést hozhatott. Az árfigyelőt egy hónap alatt közel egymillióan keresték fel, és több mint 52 millió letöltés mértek augusztus elejéig.

- A GVH ágazati vizsgálatokat is lefolytatott a tejiparban, a tartós és fagyasztott élelmiszeriparban, illetve az élelmiszerimportőröknél, és megállapították, hogy az élelmiszeriparban és a kiskereskedelemben 25-35 százalékos árréssel dolgoztak, ahol nem került bevezetésre árstop.

- Az árstopokat kivezették, de a kötelező akciók mértékét 15 százalékra emelték, ami további versenyre készteti a piaci szereplőket.

Így csökkenhet egyszámjegyűre az infláció

A jegybank becslése szerint idén az éves infláció 15,5 - 18,5 százalék körül alakulhat éves átlagban, elemzői becslések szerint már októberben vagy novemberben elérhető az egyszámjegyű infláció.

Jövőre az MNB előrejelzése szerint 3,5–5,5 százalék között várható az infláció éves szintje, a jegybanki cél 2-4 százalékos sávjába azonban várhatóan csak 2025 elején kerülhet a hazai infláció.

Uniós összehasonlításban így még mindig a magyarországi infláció a legmagasabb: 

Júniusban

• Lengyelországban 11,5 százalék 
• Romániában 10,25 százalék
• Csehországban 9,7 százalék
• Észtországban 9,2 százalék
• Litvániában 9 százalék,
• Lettországban 7,2 százalék,
• Horvátországban pedig 7,4 százalék
• az EU-ban 6,4 százalék volt az infláció mértéke.

A forint kedvezőbb árfolyama is segítette az infláció júliusi csökkenését: a hónap során a forint árfolyama a 373-385-ös sávban mozgott. Javult a külső mérlegünk, az export jól teljesít, az import pedig csökken az alacsonyabb energiaárak miatt.

A régiós mércével is kiemelkedő magyarországi infláció elsősorban

- a magas energiakitettséggel 

- a gyengébb forinttal

- a tavalyi keresletnövelő intézkedések hatásával, 

- a tavalyi aszály élelmiszerárnövelő hatásával,

- a feszes munkaerőpiac miatt nominálisan emelkedő bérekkel,

- a profitinfláció erősödésével,

- az élelmiszeripari szereplők közötti alacsony versennyel,

- az élelmiszeriparon belül az alacsonyabb termelékenységgel magyarázható. 

Az élelmiszerek inflációja az év első három hónapában bőven 40 százalék felett volt.

A háztartási energia 34,3%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6%-kal.

Kockázatok

A továbbiakban felfelé mutató kockázat lehet a befektetői hangulat ingadozása, melyet legutóbb az amerikai államadósság leminősítése kapcsán is láthattunk. Mindez hat a forint árfolyamára, drágíthatja az importot, lassíthatja a kamatcsökkentés tempóját.

Szintén kockázat az uniós pénzek körüli bizonytalanság, illetve a magas inflációs várakozások rögzülése.

Másrészt lefelé mutató kockázat, hogy az infláció csökkenésével erőre kaphat a gazdasági növekedés a második félévben, javul a külső egyensúlyunk, a külkereskedelmi többletünk impozáns, az export jól teljesít. Az uniós gazdasági növekedés is a vártnál kedvezőbben alakult az első félévben, ami javuló konjunktúrát hozhat.

A nyugdíjasokat érintő infláció

Az élelmiszer- és a rezsiárak emelkedése az alacsony keresetűeket, illetve a nyugdíjasokat érintette a leginkább.

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2023 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 190 606 forintot kaptak teljes ellátásként (a fő- és a kiegészítő ellátás együttes összege), 27,1 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 168 forintot tett ki, a mediánnyugdíj 185 ezer forintra emelkedett, vagyis a nyugdíjason fele ennél az összegnél kevesebbet kap kézhez.

Mintegy 600 ezerre tehető azoknak a száma, akik 130 ezer forint alatti nyugdíjban részesülnek Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának becslése szerint.