Végzetesen alábecsülték az orosz és iráni fegyverekkel harcoló húszikat

Az iszlamista lázadók Irán úgynevezett ellenállási tengelyének egyik legaktívabb frakciójává váltak az Izrael és a Hamász közötti háború október 7-i kitörése óta - írja a Financial Times elemzése.

Azzal, hogy frontot nyitottak a Vörös-tengeren, egyrészt felfedték az Iránhoz kötődő csoport azon képességét, hogy komoly okozzanak a nyugati érdekeknek, másrészt a húszi lázadók a palesztin ügy támogatóiként próbálnák magukat hitelessé tenni, és a regionális és nemzetközi színtéren fellépni.A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a húszi lázadók "nagyon jó katonai vállalkozók", akik megragadták a háború adta "lehetőséget", és amíg a gázai háború folytatódik, addig a húszi lázadók eszkalációra fognak törekedni a Vörös-tengeren.

Ezzel jelentős kihívás elé állították az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, amelyek meg akarják védeni a térség hajózási útvonalait, ugyanakkor óvakodnak attól, hogy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus szélesebb körű regionális háborút robbantson ki.

Az amerikai erők konfliktusba kerültek a húszi lázadókkal, mivel védik a hajózást a Vörös-tengeren, amelyen keresztül a globális tengeri kereskedelem mintegy 15 százaléka halad át.

A Maersk dán hajózási vállalat nemrégiben felfüggesztette a Vörös-tengeren való szállítmányait "belátható időre", csatlakozva mintegy tucatnyi más vállalathoz, köztük a BP energiaipari csoporthoz, amely elkerüli az útvonalat. A konténerszállító hajóknak és olajszállító tartályhajóknak ehelyett 5000 mérföldes kerülőutat kell tenniük Afrika körül, hogy elérjék Európát.A növekvő nyugati aggodalom jeleként az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és 10 másik állam ebben a hónapban közös nyilatkozatot adott ki, amelyben figyelmeztette a húszikat, hogy viselniük kell a következményeket, "amennyiben továbbra is fenyegetik az emberéleteket ... és a kereskedelem szabad áramlását a régió kritikus vízi útvonalain".

Az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatást ellenző jemeni síita húszi felkelők tiltakoznak a kereskedelmi hajózás védelmét biztosító, az Egyesült Államok által kezdeményezett vörös-tengeri katonai hadművelet ellen a jemeni fővárosban, Szanaában MTI/EPA/Jahja Oszama

A figyelmeztetés akkor lett kiadva, amikor sokan lehetségesnek tartották, hogy az amerikai erők csapásokat indíthatnak a húszik ellen.
Washington bejelentette, hogy tervezi a Vörös-tengeri tengerészeti munkacsoport megerősítését, de még mindig csak öt amerikai, francia és brit hadihajó járőrözött a Vörös-tenger déli részén és az Ádeni-öböl nyugati részén.Az USA reméli, hogy más országok is küldenek hajókat, de a fenyegetés elhárítása kihívásokkal néz szembe.

Sidharth Kaushal, a Rusi agytröszt kutatója szerint az egyik probléma az, hogy a nyugati hadihajók csak véges készlettel rendelkeznek a lövedékek megsemmisítésére használt elfogó rakétákból. Ha ezek elfogynak, a hajóknak vissza kell térniük a bázisra utánpótlásért.

A konvoj-művelet sikere vagy kudarca "azon a szinten létezik, hogy a magánszektor szereplői, különösen a biztosítók, mit gondolnak igaznak.

És mivel a biztosítók emelték a biztosítási díjakat, a hajózási társaságok számára gazdaságosabbá kezd válni a hajóik átirányítása.Amerikai tisztviselők azzal vádolták Iránt, hogy "nagy mértékben részt vesz" a húszi lázadók hajózás elleni támadásainak tervezésében: a lázadók iráni drónokat használtak, és hogy Teherán "taktikai hírszerzési információkat" szolgáltatott a csoportnak.

Iráni tisztviselők dicsérték a húszik támadásait, de elutasították azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint Teherán részt vett volna a tervezésben vagy fegyverekkel látta volna el a csoportot.

Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenállási tengelyen belüli militáns csoportok - amelyhez a Hamász és a libanoni Hezbollah is tartozik – tőlük függetlenül működnek.

A húszik, akik a zaydi síita szekta tagjai, ideológiailag nem állnak annyira közel Iránhoz, mint a térség más síita militáns mozgalmai. Azonban közelebb kerültek az iszlám köztársasághoz, mivel közel kilenc éve háborút vívnak a szaúdiak vezette koalíció ellen, amely beavatkozott a jemeni polgárháborúba, miután a húszik kiszorították a jemeni kormányt.

Az Egyesült Államok és az Öböl-menti államok már régóta azzal vádolják Teheránt, hogy rakéta- és dróntechnológiával, valamint kiképzéssel látja el a húszikat. Ők ellenőrzik az ország népes északi részének nagy részét, köztük Hodeida kikötőjét, ahol az elrabolt Galaxy Leader hajót tartják fogva.

A jemeni fővárosban, Szanaában tartott tavalyi katonai felvonuláson a lázadók bemutattak egy vadászgépet, valamint drónokat, rakétákat, járműveket, hajókat és hajó elleni aknákat. A felvonulás transzparensein ez állt: "Halál Amerikára, halál Izraelre".

A lapnak nyilatkozó elemzők szerint a külföldi és a hazai erők sokáig alábecsülték a húszikat, a Jemen északi részén fekvő, zord, hegyvidéki Szaada tartományból származó, harcedzett alakulatot, amely évek óta háborúban áll a szaúdi vezetésű koalícióval.Ugyanakkor ez egy viszonylag erős csoport, amely orosz fegyvereket örökölt az előző kormánytól, megerősödött, és a nyolcéves háború miatt a Jemen és Afrika szarva, a Közel-Kelet és Irán közötti fegyvercsempészet csúcsán van.

"A húszik messzebbre mennek, mint amit még Irán is szeretne" - vélik szakértők.

Abdulghani al-Iryani, a szanaai Stratégiai Tanulmányok Központjának jemeni elemzője szerint még ha az USA csapást is akarna mérni a húsziakra, nehezen találna olyan célpontokat, amelyekkel jelentős károkat tudna okozni.

"Biztos vagyok benne, hogy [az USA] tudja, hogy egy csapás növelné a húszi lázadók legitimitását és népszerűségét, így szívességet tennének nekik." - mondta.

Sok jemeni gyűlöli a húszikat, akiket számtalan visszaéléssel vádolnak, de a palesztinok ügye az ország frakcióinak megosztottságán is átível.

Iryani szerint még a húszik ellen harcoló jemeni erők tagjai is támogatták az Izrael elleni támadásokat.