Vesztegzár, piros cetli, orvosok nem nősülhettek – Így zajlottak járványok Magyarországon

Magyarországon sokszor pusztított járvány. Olyan, amelyben százezrek betegedtek meg, és száz- vagy tízezrek hunytak el.

A vesztegzár, vagy karantén, illetve régies magyar kifejezéssel a veszteglő állomás évszázadok óta használatos a járványok terjedésének megállítására. A kifejezés legtöbbünknek Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című könyvéből ismerős.

Magyarországon az első központilag szervezett karantént az 1738-ban kitört és 6 éven át pusztító pestisjárvány után rendelte el Mária Terézia.

Az 1831-es kolerajárvány pedig északkelet felől, Galíciából érkezett, a terjedését a magyar hatóságok vesztegzárak felállításával próbálták megfékezni. 1830 decemberében teljesen lezárták a határokat, amelyet 3 hónap múlva fel is oldottak, de mint kiderült, túl korán.

A Növekedés.hu társoldala, a Tudás.hu cikkében további érdekességeket olvashat a magyarországi járványok, illetve az azok elleni védekezések történetéről.