Visszaestek a beruházások 2022 utolsó negyedévben, éves szinten kedvezőbb a kép - mutatjuk az elmúlt évek trendjeit

Csökkent a beruházások volumene 2022 IV. negyedévében. Éves alapon 6,3 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 5,5%-kal mérséklődött a beruházások értéke - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A visszaesés mögött alapvetően a költségvetés, a háztartások, valamint a vállalkozások egyaránt csökkenő aktivitása áll.

A tárgyidőszaki visszaesést jelentős részben a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházások 6,6, illetve a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezésberuházások 5,5 százalékos csökkenése okozta, míg a teljes nemzetgazdasági teljesítményt tekintve legnagyobb részarányú feldolgozóipar számottevő bővülése jelentősen mérsékelte.

A beruházási teljesítmény 54%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7%-kal csökkent. A beruházások általános visszaesését részben a nagyobb létszámú vállalatok okozták, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok egyaránt mérsékelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések – jelentős mértékben – 28 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól.

Fontos azonban kiemelni, hogy ellentétben a koronavírus-járvány által leginkább érintett 2020-as évvel, 2022-ben nem csökkent, sőt összességében 1,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző évhez képest.

Rekord összegű új beruházás érkezett

Jó hír viszont, hogy a nehéz nemzetközi gazdasági helyzet ellenére még a tavalyi évben is rekordösszegű, összesen 2541 milliárd forint értékű új befektetés érkezett az országba a HIPA adatai alapján. Ez közel 34 százalékos növekedést jelent az előző évi, szintén rekordnak számító értékhez képest.

Az Oeconomus Intézet elemzése alapján összesen 92 nagy FDI (az országba beáramló külföldi működőtőke értékét jelző mutató) ügylet zárult le hazánkban és ezek együttesen nem kevesebb, mint 15 ezer új munkahelyet teremtettek. Érdemes megjegyezni, hogy a befektetések jelentős része, a 2541 milliárd forintból körülbelül 1000 milliárd Dél-Koreából érkezett tavaly. Így csak a távol-keleti országból származó beruházások 3867 új munkahelyet teremtettek. Utóbbi érték már a 2012 után indult keleti nyitás külgazdasági stratégia sikerességét mutatja.

Forrás: Oeconomus

Tavaly egyébként a legtöbb beruházást, 43 százalékot az elektronikai ágazatban hajtottak végre.

2013 volt a fordulat éve

Nem volt azonban mindig ilyen népszerű a beruházók körében Magyarország. A 2000-es években ugyan az uniós csatlakozás után volt egy egyszeri megugrás a beruházási rátában, ám a következő évek stagnálást, sőt többnyire csökkenést hoztak, amin csak tovább rontott a 2008-as pénzügyi válság.

Azon túl, hogy 2008 után visszaesett a globális kereslet és lassult az európai gazdaság, Magyarország akkoriban nem tudott elég vonzó lenni a befektetők számára. Nem volt elég kedvező az adókörnyezet, magas volt a politikai bizonytalanság, nem volt stabil a gazdasági környezet és fejletlen volt az infrastruktúra.

A válság hatásai nyilván hosszabban elhúzódtak, a 2010 után megindult beruházás ösztönző programok azonban 2013-ra elhozták a várt fordulatot. Abban az évben már 6 százalékos növekedést értek el a beruházások az országban, míg 2014-ben már több mint 19 százalékos bővülést láthattunk.

(2016-ban ugyan volt egy egyszeri visszaesés, de ezt elsősorban egy külső tényező, az orosz pénzügyi válság okozta, ennek negatív hatása a magyarországi beruházásokra pedig 2017-re már elillant.)

Fontos kiemelni, hogy a beruházási ráta növekedésének a megindulását nem csak önmagában a 2008-as válságból való kilábalás hozta el.

Fontos tényező volt a keresleti kilátások javulása, de ezen túl a társasági adó egykulcsossá tétele is élénkítette a beruházásokat. Épp 2013-tól egységesen 10 százalékossá vált a társasági adó hazánkban, ami világszinten is rendkívül kedvezőnek számított. A kedvező adókörnyezet párosítva a képzett munkaerő és a fejlett infrastruktúra meglétével hirtelen rendkívül vonzóvá tette Magyarországot a beruházó cégek szemében. Később a társasági adót 9 százalékra mérsékelték, ami még jobb feltételeket teremtett a hazánkban letelepedni vágyó cégeknek. Szintén fontos kiemelni, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) első fázisa is épp 2013-ban kezdte el éreztetni a pozitív hatásait a befektetési kedvre.

A 2013-at követő időszak a beruházások ösztönzéséről szólt. Ennek érdekében többek közt komoly támogatásokat kaptak a beruházók, az alacsony kamatkörnyezet segítette a hitelezést, a nagyobb városokban ipari parkokat hoztak létre megfelelő közműhálózattal, valamint dinamikusan fejleszteni kezdték az ország közlekedési infrastruktúráját. Utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy rendkívüli fontos a beruházóknak. A magyar autópálya és gyorsforgalmi hálózat Ausztriát leszámítva az összes környező országénál fejlettebb hazánkban. Ez komoly versenyelőny lehet, amikor egy multinacionális cég helyszínt keres az új üzeme számára a régióban.

Mindez együttesen a beruházási ütem jelentős gyorsulását hozta magával. Míg 2011-ben 4,3 ezer milliárd forint, addig 10 évvel később 2021-ben már 12,5 ezer milliárd forint volt a beruházások teljesítményértéke az összes nemzetgazdasági ágban együttvéve.

Ez rendkívüli mértékű bővülést jelent. Mindezt úgy, hogy a koronavírus járvány is megtörte 2020-ban a világgazdaságot, ám itthon a beruházási ráta visszaesése minimális volt.

Sikeres keleti nyitás

Megváltozott a külföldről érkező beruházások származási ország szerinti összetétele is. Míg korábban szinte teljes egészében nyugati országokból érkeztek a külföldi beruházók az országba, addig 2017 óta folyamatosan nő a távol-keletről érkező beruházások súlya, úgy hogy közben a nyugatiak volumene nem csökken.

A 2017 előtti években a kelet-ázsiai országok részesedése többnyire csupán 10 százalék körüli volt. Ez 2018-tól a keleti nyitásnak köszönhetően gyökeresen megváltozott. A 2018-as évben a nagyberuházásoknak a 31 százaléka, 2020-ban pedig a 46 százaléka már a távol-keletről érkezett. Ez elsősorban a stabil bővülés fenntartása szempontjából fontos, hiszen minél több helyről érkeznek a beruházások, annál kevésbé kitett az ország.

Beruházási boom zajlott

Összességében a magyarországi beruházásokról elmondható, hogy rendkívüli módon nőtt azok értéke az elmúlt 10 évben, folyamatosan emelkedett az új beruházások értéke és a beruházások aránya a GDP-hez viszonyítva is.