A sivatagos régiókban árvíz? Megtörtént az, ami elsőre hihetetlennek tűnik

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szezonális esőzések, amelyeket a klímaváltozás tovább súlyosbított, az alultápláltság és a kolera megbetegedések számának növekedéséhez vezetnek az arab ország lakossága körében.

Az évek óta tartó konfliktusok által meggyengített Jemen hanyatló infrastruktúrája és alacsony szintű katasztrófaelhárítási képességei növelik az éghajlatváltozás okozta veszélyeket. Az arab országban az elmúlt hetekben közel 100 ember halt meg az áradások következtében – derül ki ENSZ-adatokból.Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szerint július vége óta országszerte több mint 560 000 ember van kitéve a szélsőséges időjárás okozta válsághelyzetnek. A krízist pedig tovább mélyítik a nyugat-jemeni hegyek szezonális esőzései. Ezek miatt földcsuszamlások alakultak ki Melhanban, amelyek sok lakó otthonát pusztították el.Az ENSZ Népesedési Alapja közzétette a X-en, hogy a segélyszervezetek bejutása „szinte lehetetlen” az elárasztott utak miatt. Ezzel kapcsolatban képeket tettek közzé tevékről, amelyek kanyargós, dombos terepen szállítanak segélyt a károsultaknak.

Alultápláltság és kolera

Az Arab-félsziget legszegényebb országának lakossága, amelyet 2014 óta polgárháború sújt, egyre növekvő alultápláltsággal küszködik, és a heves esőzésekkel és árvizekkel összefüggésben megnövekedett a koleraesetek száma.

A helyzet a következő hónapokban súlyosbodhat – figyelmeztetett az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). A Jemenben ismétlődő szélsőséges időjárási események egyértelműen jelzik az éghajlatváltozás hatásait.

2015 májusa óta körülbelül kilenc trópusi ciklon csapott le az országra, tehát évente legalább egy, ami szokatlanul magas szám.

Pusztító árvizek Afrikában

Európa és Jemen mellett, egyes nyugat- és közép-afrikai országokat is áradások sújtanak. Ezek ebben az évben a becslések szerint 4 millió embert érintettek, és legalább 500 000 ember kényszerült lakóhelyének elhagyására, és több mint 300 000 lakóépület semmisült meg.

Az áradások Nigériában, Maliban, Nigerben, Csádban, Burkina Fasóban és Dél-Szudánban a legsúlyosabbak, de más területekre is kiterjednek. Nigéria északkeleti részén a héten egy átszakadt gát tovább növelte a kényszerű lakhelyelhagyást, és a becslések szerint Maiduguri városának 40 százalékát elöntötte a víz, amely 400 000 embert érint közvetlenül.

Árvíz Nigériában, Anambra államban (fotó: Shutterstock)

A kistérség más gátjaira is nyomás nehezedik a heves esőzések miatt, és félő, hogy a hasonló gátszakadások még nagyobb kitelepítésekhez vezetnek.

Emellett Csádban a heves esőzések július vége óta az ország egész területén áradásokat okoztak, amivel a kormány szerint már csaknem 1,5 millió embernek kellett szembenéznie, továbbá 340-en vesztették életüket és 164 000 ház pusztult el.

Az árvíz hidakat és utakat is tönkretett. A Wadi-folyó völgyei megteltek, ami megnehezíti az átkelést és tovább bonyolítja a segélyszállítást a szudáni dárfúri régióba.

A nemzetközi segélyszervezetek egészségügyi cikkeket szállítottak Maliba, mobil egészségügyi klinikákat telepítettek, gyermekbarát tereket hoztak létre, és megnövelték a higiéniával kapcsolatos közösségi üzeneteket.A kormány 2024. augusztus 23-án országos katasztrófahelyzetet hirdetett. Mali 19 régiójában már csaknem 72 000 gyermek van kitéve az árvíz okozta negatív következnényeknek.

Továbbá az OCHA szeptember 5-i összesítése szerint több mint 700 000 embert érintettek a súlyos áradások Dél-Szudánban is.Az egyre gyakoribb és pusztítóbb áradások nemcsak Jemenben, hanem Afrikában is súlyos humanitárius válságot okoznak. Miközben Európa is szembesül a természeti katasztrófákkal, a fejlődő világ országai különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás következményeinek.

Ezekben az államokban a szezonális esőzések romboló hatása emberéleteket követel, otthonokat pusztít el, és egészségügyi válságot idéz elő, amit tovább súlyosbítanak a már meglévő konfliktusok és a gyenge infrastruktúra.

A nemzetközi segítség célállomásokra való eljuttatása sokszor akadályokba ütközik, de az áldozatok száma és a pusztítás mértéke egyre sürgetőbbé teszi a hatékony globális fellépést.

A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója.