Az EU zsákutcába kerülhet - ezzel most Kína járhat jól

Az Európai Unió tagállamai megszavazták a Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU végleges kiegyenlítő vámot vezet be a kínai gyártású akkumulátoros elektromos gépjárművekre. Az intézkedés a már korábban elfogadott, ideiglenes vámkivetésről szóló rendelet értelmében egyes gyártókra akár 40 százalék feletti vámot szab meg - írja elemzésében Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa.

A Reuters szerint a 27 tagállamból mindössze 10 ország (Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Lengyelország, Litvánia és Olaszország) támogatta vállaltan a tervezetet.

Tizenkét tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Finnország, Görögország, Horvátország, Luxembourg, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország) tartózkodott. Az EU legnagyobb autógyártó iparral rendelkező gazdasága, az „unió gazdasági motorjának is nevezett” Németország nemmel szavazott,akárcsak Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia is. Vagyis, az EU lakosságának kevesebb mint felét tömörítő tíz tagállama szavazott meg egy olyan javaslatot, amely az EU 27 gazdaságára lesz érvényes.

Más szavakkal, ha a források nem tévednek és valóban így voksoltak a tagállamok, akkor az egyszerű többséghez szükséges szavazatok száma sem gyűlt össze, ellenben a tartózkodást „igen”-nek számolták.

A tervezet megszavazása az EU gazdaságpolitikáját érintő törésvonalakat vázolja fel. A Franciaország és Olaszország által vezetett csoport bátran szavazta meg a kínai gyártók elleni intézkedést. Érthető, ha azt vesszük figyelembe, hogy a kínai vállalatok jelentős állami támogatásban részesülnek, ami torzítja a piaci versenyt.

A csoport döntését azonban feltételezhetően egy, a világgazdaságról kialakult elképzelés motiválta, amely szerint a kínai szektoriális versenyelőny fenyegetést jelent az EU számára, ezt pedig leginkább kemény fellépéssel, illetve védővámok bevezetésével lehet kiküszöbölni.

Ezzel szemben a Németország által vezetett csoport, különösen a német autóipar felismerni vélte azokat a lehetőségeket, amelyeket a kínai járműiparral való együttműködésből származhatnak,

illetve súlyosabbnak látja a feszültségekből adódó veszélyeket is, így az esetleges kereskedelmi háború következményeit is.

A csendes többséget alkotó tagállamok, mint például Spanyolország, amely saját gazdaságát védené, szeretnék elkerülni a kereskedelmi háborút, ám igencsak tartanak a kínai térnyeréstől.

Úgy tűnik, egy dologban azonban egyetértenek az uniós tagállamok: a kínai elektromos járművek kínálatát nem lehet figyelmen kívül hagyni: vagy ellene kell fellépni, vagy kénytelenek vagyunk valahogyan együttműködni.

Nos, az európai ipar szempontjából érdemes lett volna már az Európai Zöld Megállapodás és a klímasemlegességi célkitűzések elfogadása előtt mindezt alaposan átgondolni. Kína ugyanis már a 2000-es évek elején bőséges állami támogatások segítségével az akkumulátorral működő gépjárművek fejlesztésébe és gyártásába kezdett.

A meghirdetett állami támogatásokat külföldi befektetők számára is megnyitotta, így vonzották be a Teslát is, amely számára ma már a kínai telephelyei elengedhetetlenek.

A fejlesztési programok 2008-tól a kormány gazdasági prioritásaiban rendkívül fontos szerepet játszottak. Vagyis, amíg az európai gyártók többsége elsősorban a hagyományos, belsőégésű motorral működő autók gyártását folytatta, esetleg a hibrid technológia fejlesztésébe fektetett,

addig Kína technológiai fejlődése megelőzte versenytársaiét.

A kínai elektromos járművek exportja 2020-ban lendült fel igazán, nagyjából az európai klímasemlegességi célkitűzések meghirdetése idején. Az uniós stratégiába nagyon jól illeszkedik a kínai termék, amelyet az ázsiai óriás viszonylag olcsón elő tud állítani.

Egyrészt előnye van a méretgazdaságosság, másrészt a lítium-ion alapú akkumulátorgyártásban szerzett abszolút előnye miatt. Végezetül az is lényeges szempont, hogy jelenleg Kínában bányásszák, finomítják és dolgozzák fel a világ legtöbb lítiumját.

Vagyis, úgy tűnik, hogy az elektromos autókat illetően az akkumulátor gyártásához szükséges lítium esetében a bányászástól kezdve a kivitelezésig Kínának versenyelőnye van a nulla kibocsájtásra törekvő EU-ban az itthoni gyártókkal szemben. 

A jelentős állami támogatások miatt érthetők a dömpingellenes vámok, ám ezek az intézkedések önmagukban nem fogják orvosolni az uniós gépjárműpiacon látható problémákat.

A cikk teljes szövege EZEN a linken érhető el.