IMF: soha nem látott mértékben szaporodtak el az állami beavatkozások a gazdaságban

Az iráni háború kirobbanása után a kormányok legalább 305 célzott intézkedést - üzemanyagár-sapkák, exporttilalmak, zöldenergia-támogatások - jelentettek be. A hazai vállalatok támogatásának elsődleges célja az ellátási láncok és az önellátás biztosítása – írja az IMF. A Valutaalap friss elemzése gócső alá vette a központi intézkedéseket, megvizsgálta hatásukat, s a következtést levonta: az állami beavatkozások általában rövid hatásúak, az önnfenntartó növekedést hosszú távon kevéssé vagy egyáltalán nem segítik.

A folyamatos globális válságok – járvány, geopolitikai konfliktusok, kereskedelmi háború - miatt a hazai vállalatok kormányzati támogatása rendkívül népszerűvé vált, a kormányok soha nem látott mértékben avatkoznak be a piacokba. Az IMF új iparpolitikai körképe (NIPO) szerint tavaly két és félszer több állami beavatkozást vezettek be, mint a pandémia előtt.
A közel-keleti konfliktust követő első két hónapban a kormányok legalább 305 célzott intézkedést (pl. üzemanyagár-sapka, műtrágya-exporttilalom, zöldenergia-támogatások) jelentettek be. A gazdaságpolitika fókusza a piaci hatékonyság emelése helyett a nemzetbiztonságon, az ellátási láncok rugalmasságán és az önellátáson van.
A Valutaalap vállalati és világkereskedelmi adatok alapján vizsgálta meg az állami beruházások megtérülését, íme a főbb megállapítások:

Új iparágak kiépítése állami támogatással - A versenyképesség növekedése szinte kizárólag a már eleve erős szektorokban mutatható ki. Nincs bizonyíték arra az IMF szerint, hogy a nulláról sikeresen fel lehetne építeni versenyképes iparágakat.

A beavatkozás hatásának időtartama - Bár a támogatott szektorok versenyképessége kezdetben megugrik, a pozitív hatás általában átmeneti, és
nem indít el hosszú távú, önfenntartó növekedést - állapítja meg az elemzés.

A zöldenergia központi segítése - A zöld átállást célzó állami beavatkozások erősebb és fenntarthatóbb versenyképesség-javulást mutatnak, mint más szektorok.

Beavatkozás az ellátási láncokba - Az ellátási lánc elején álló, elemeket (nyersanyagok, alkatrészek) célzó támogatások sokkal hatékonyabbak, mint a végtermékekre fókuszálók az IMF kimutatása szerint.

A Valutaalap szakértői szerint az állami iparpolitika akkor a leghatékonyabb, ha olyan szektorokat céloz meg, amelyek komoly belső piaci torzulásokkal küzdenek, ilyen például a magas pénzügyi függőség. Ilyen esetekben a támogatások hatása akár a négyszerese is lehet az átlagosnak.
A kormányok ugyanakkor gyakran figyelmen kívül hagyják a beavatkozások rejtett költségeit és negatív mellékhatásait:
Az iparpolitika a támogatásokat egy-egy kiemelt szektorokba irányítja. Ez elszívja a forrásokat a gazdaság többi, gyakran produktívabb szereplőjétől.
Amikor a nagy gazdaságok támogatásokba és exporttilalmakba kezdenek, az nemzetközi ellenreakciókat szül, ami aláássa az ellátási láncokat – húzzák alá a
Valutaalap közgazdászai.