IMF: Fenntarthatatlan a hatósági benzinár

Erősen kifogásolja az általános energia-ársapkákat és a nem célzott támogatásokat friss jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Az IMF közgazdászai szerint energiaválság idején az árplafon fenntartása vagy bevezetése rossz politikai válasz, mert torzítja a piacot és fenntarthatatlan terhet ró az államkasszára.

Elemzésükben négy fő irányelvet határoztak meg a válságkezelésre:

• A hazai energia- és élelmiszeráraknak le kell követniük a nemzetközi piaci mozgásokat.
• A rászoruló, sérülékeny háztartásokat nem az árak mesterséges lenyomásával, hanem közvetlen, célzottjövedelemtámogatással kellene segíteni.
• A kisvállalkozásokat hitelekkel és adóbefizetési halasztással kellene támogatni a mostani nehéz időszak átvészelésében.
• Általános támogatásokat és árplafonokat kizárólag rendkívüli, bizonyítottan átmeneti és extrém sokkok esetén szabadna alkalmazni.

Miért tartja veszélyesnek az IMF az ársapkákat?

Az elemzés szerint az általános árkorlátozások negatív spirált indítanak el a gazdaságban:

az árak mesterségesen alacsonyan tartása rengeteg pénzbe kerül, ami növeli a hiányt, az adósságot és a kamatkiadásokat. 

Ha a fogyasztó az ársapka miatt nem érzi a valódi piaci árat, nem fog spórolni az energiával vagy az élelmiszerrel. Ez magasan tartja a fogyasztást, ami összességében még tovább fűti az energiaárakat, és késlelteti a zöld átállást.

A rosszul megtervezett, széles körű támogatások növelik a lakossági keresletet egy olyan időszakban, amikor a kínálat szűkös. Ez paradox módon további inflációt generál.

Mikor fogadható el az ársapka? 

Az IMF szerint az ilyen jellegű, széles körű piaci beavatkozás csak és kizárólag akkor indokolt,

ha az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek:

1. Az ársokk egyértelműen átmeneti jellegű.
2. A magas energiaárak rendkívül gyorsan épülnek be a gazdaság többi szektorába.
3. Félő, hogy az inflációs várakozások teljesen elszállnak (elszabadul az ár-bér spirál).
4. A gazdaság nem mutat túlhevülési jeleket.
5. Az államháztartásnak van elegendő költségvetési tartaléka.

Magyarország meddig engedheti meg magának az ársapkát?

Ebből az utolsó feltétel biztosan nem teljesül, az idei költségvetési hiány – már most láthatóan – a GDP 6-7 százaléka körül alakulhat, miközben az energiaárak drágulása pedig a lakossági Rezsivédelmi Alap kiadásait amúgyis erősen megterheli.

Magyarország egyébként az elmúlt időszakban a szélesebb körű ársapka-politikáját alkalmazta (üzemanyagárstop, élelmiszerárstop, kamatstop, lakossági rezsicsökkentés, stb.).

A korábbi hatósági áras üzemanyag fenntartása 2022 végére országos üzemanyaghiányhoz és a benzinkutak kaotikus ellátásához vezetett, ami miatt el is kellett törölni az intézkedést. Az élelmiszereknél (pl. kristálycukor, étolaj) szintén állandósult a mennyiségi korlátozás és az időszakos hiány.

Az IMF szerint az ársapkák nem szüntetik meg az inflációs nyomást, csak eltolják azt.

A kereskedők a hatósági áras termékeken (pl. csirkemell, tej) keletkező veszteségeiket egyszerűen átterhelték más, nem szabályozott termékekre. Ez a taktika fűtötte a burkolt inflációt, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

Magyarországon emelkedtek a leggyorsabban az élelmiszerárak az Európai Unióban,

az élelmiszer-infláció csúcspontján a 40 százalékot is meghaladta.

Végül az ársapkák révén a legmódosabb rétegek (akik nagyobb autóval járnak, többet fogyasztanak) abszolút értékben sokkal nagyobb állami támogatást kapnak, mint a valóban rászoruló szegényebb háztartások.

Az OECD már korábban figyelmeztetett arra, hogy

a közép-kelet-európai országokat kiemelten érinti a jelenlegi energiaválság.

A régió energiaintenzív iparában a profit zuhanni fog, az inflációs kockázatok növekednek, miközben a költségvetések nem tudják az ársapkákat és adócsökkentéseket a végtelenségig fedezni. 

Ha nem módosítják az eddigi támogatásokat, az az államadósságok leminősítéséhez vezethet.