Kemény megtorlás érkezhet a Trump által újonnan bevezetett vámokra

Globális kereskedelmi feszültségek 

A globális kereskedelmi helyzet bizonytalanná vált Donald Trump amerikai elnök legújabb vámbejelentése után. A kedden hatályba lépő új vámok erőteljes reakciókat váltottak ki Kanada, Mexikó és Kína részéről. A vámháború kapcsán kiemelten érintett három ország egyaránt megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba - a BBC beszámolója szerint.

Trump bejelentése 25 százalékos vámot ír elő a kanadai és mexikói import termékekre, valamint további 10 százalékos terhet ró a kínai árukra. A kanadai energiahordozók esetében a vám mértéke valamivel alacsonyabb, 10 százalékon alakul. A Fehér Ház szerint ezek a vámok közvetlen válaszlépést jelentenek az illegális bevándorlással és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos aggodalmakra, amelyek Trump kampányának kulcskérdései voltak.

Reakciók és megtorló intézkedések

A vámokra válaszul Kanada és Mexikó bejelentette, hogy hasonló mértékű vám terheket vet ki az amerikai exporttermékekre. Kína válaszul azt közölte, hogy megteszi a „szükséges ellenintézkedéseket” a jogainak és érdekeinek védelme érdekében. Ez az oda-vissza intézkedések sorozata egy teljes körű kereskedelmi háború rémét vetíti előre, amely komoly hatással lehet a globális piacokra és a gazdasági stabilitásra.

Közgazdászok attól tartanak, hogy ezek az importadók és az ellenintézkedések a termékek széles skáláján növelhetik az árakat, beleértve az autókat, a nyers fát, az acélt, az élelmiszereket és az italokat. Trump azonban jelezte, hogy készen áll a további eszkalációra, ha az érintett országok válaszlépéseket tesznek.

A Fehér Ház szombati X-en kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta:

A mai vámbejelentés szükséges lépés, hogy Kínát, Mexikót és Kanadát felelősségre vonjuk az Egyesült Államokba irányuló mérgező drogáradat megállítása érdekében.

A Truth Social platformon Trump azzal védte meg a döntést, hogy az ''International Emergency Economic Powers Act (IEEPA)'' nevű jogszabályra hivatkozva vezette be a vámokat. Az intézkedéseket az illegális bevándorlás és kábítószer-kereskedelem, különösen a fentanil elleni küzdelem részeként indokolta.

Gazdasági és politikai következmények

A vám lényegében egy adó, amelyet az importált árukra vetnek ki, növelve azok költségeit és versenyelőnyt biztosítva a hazai termékek számára. A vámok Trump gazdaságpolitikájának egyik sarokkövének tekinthetőek, mivel úgy véli, hogy hozzájárulnak az amerikai gazdaság növekedéséhez, a munkahelyek védelméhez és az adóbevételek növeléséhez. (Az Egyesült Államok gazdasága - bármilyen meglepő - egy viszonylag zárt gazdaság, amely nagyfokú önellátásra képes, így a vámok kevésbé károsak rá nézve, mint egy kis nyitott gazdaságra, lásd a magyar, vagy a szlovák gazdaság, így rövid távon akár működhet is ez az elképzelés. )

Kína, Mexikó és Kanada az elmúlt évben az amerikai import több mint 40 százalékát tette ki. Kanada és Mexikó különösen szorosan integrált gazdasági kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, naponta körülbelül 2 milliárd dollár értékű árucikket szállítva az amerikai határokon keresztül. Az ilyen mértékű kölcsönös függőség miatt a vámok gazdasági hatásai jelentősek lehetnek.

A Fehér Ház azzal vádolta meg a mexikói kormányt, hogy „elfogadhatatlan szövetségben” áll a drogkereskedő szervezetekkel. Claudia Sheinbaum mexikói elnök azonban ezeket a vádakat „rágalomnak” nevezte, és kijelentette, hogy a vámok bevezetése nem megfelelő megoldás. Ehelyett az együttműködés szükségességére hívta fel a figyelmet, különösen az illegális fegyverkereskedelem visszaszorítása érdekében.

Sheinbaum elrendelte a 25 százalékos megtorló vámok bevezetését az amerikai árukra, jelezve, hogy Mexikó is kész fokozni a konfliktust. Hasonlóképpen, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is bejelentette az ellenintézkedéseket, mondván:

Nem akartunk ide jutni, nem mi kezdtük ezt, de nem fogunk meghátrálni a kanadaiak védelmében.

Kanadai válasz

Trudeau kormánya szintén 25 százalékos vámot vet ki 155 milliárd dollár értékű amerikai árura, ebből 30 milliárd azonnal életbe lép, a fennmaradó 125 milliárd pedig 21 napon belül. Az érintett termékek közé tartozik az amerikai sör, bor, bourbon, friss termékek, parfümök, ruházat, cipők, háztartási készülékek, sportfelszerelések és bútorok. Emellett a fát és a műanyagokat is sújtják majd a tarifák.

Kanada további nem vámjellegű intézkedéseket is fontolgat, különösen a kritikus ásványi anyagok és a beszerzések terén, de ezek részleteit még nem közölték. Trudeau elutasította azt az állítást, hogy Kanada határa biztonsági fenyegetést jelent, és rámutatott, hogy az Egyesült Államokba érkező fentanil kevesebb mint 1 százaléka származik Kanadából.

Kína panasszal él

Kína gyorsan és határozottan reagált a vámokra. Közleményében „erős elégedetlenségét” fejezte ki, és „határozottan ellenezte” az új vámokat. A 10 százalékos kínai importvám az eddigi Trump- és Biden-kormányzat által bevezetett vámokra rakódik, tehát azokon felül értendő.

Peking bejelentette, hogy panaszt nyújt be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) az amerikai vámok miatt, és kijelentette, hogy

a kereskedelmi és vámtarifák háborújának nincsenek győztesei.

Az amerikai fogyasztók fizethetik meg

A Fehér Ház azzal indokolta a vámstratégiát, hogy Mexikó kartelljei, Kína fentanil-exportja és Kanada határellenőrzési politikája indokolttá teszi az erőteljes gazdasági fellépést. Az ellenzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az intézkedések végül az amerikai fogyasztókat és vállalkozásokat fogják leginkább sújtani. (Az érintett országok azonban nem véletlenül reagáltak ilyen hevesen. Kína exportja diverzifikált, de Kanada és Mexikó erősen függ az Egyesült Államok piacától. Utóbbiak gazdasága szintén súlyos károkat szenvedhet.)

Ahogy a helyzet egyre fokozódik, a globális gazdaság élen az európai országokkal izgatottan figyeli, hogy merre halad tovább ez a kereskedelmi konfliktus.