Magyarország szerepe egyre nagyobb a Balkánon - mutatjuk mi áll a háttérben

A magyar külpolitika középpontjában álló nyugat-balkáni régió kulcsfontosságú Magyarország biztonsága és prosperitása szempontjából.

Az ott jelentkező kihívások és lehetőségek mérlegelése során Magyarország legfontosabb célja, hogy segítse a stabilitás fenntartását és előmozdítását a régió egészében,

valamint támogassa a térség európai keretbe való, több mint időszerű integrációját - írja elemzésében az MKI két kutatója Ármás Julianna és Viola Cintia.

Mint leszögezik: ezek a célok elengedhetetlenek a biztonságos szomszédsághoz - ami egész Európa jólétének és stabilitásának régóta háttérbe szorított szükségszerűsége.

Magyarország Nyugat-Balkánnal kapcsolatos külpolitikájának keretét szomszédos országként az a történelmi örökség adja, amely kulturális egységbe szervezi hazánkat és a régiót.

A térség hazánk külpolitikai prioritása, épp ezért Magyarországnak stratégiai érdeke a régió biztonságának és stabilitásának fenntartása, a kétoldalú kapcsolatok javítása, illetve a régió egyre növekvő gazdasági potenciáljának kihasználása.

A Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatok elsődleges keretét az euroatlanti integrációs folyamat biztosítja; Magyarország határozott és elkötelezett támogatója ezen országok EU- (és NATO-) csatlakozásának,

hiszen a csatlakozásból származó előnyök megegyeznek a magyar külpolitikai érdekekkel is. Magyarország térségbeli kapuszerepét kihasználva működik együtt nyugati partnereivel is.

2024. március 12-13-án már nyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Külügyi Intézet hagyományos Balkán-konferenciáját, a Budapest Balkans Forumot.

A két napos eseményen ismét a Nyugat-Balkán és Európa vezető döntéshozói és szakértői gyűlnek össze, hogy nyilvános, illetve zártkörű szakmai panelbeszélgetések keretében megvitassák a Nyugat-Balkán aktuális kérdéseit, kihívásait.

A Budapest Balkans Forum célja egyrészt ösztönözni a párbeszédet a Nyugat-Balkánról a Nyugat-Balkán bevonásával, másrészt platformot biztosítani olyan aktuális, a Balkán jövője szempontjából megkerülhetetlen témáknak, mint az energiabiztonság, a demográfiai kihívások vagy a munkaerőhiány.

Budapest (történelmi) küldetése pedig egyértelmű: kapuként fenntartani és elősegíteni a dialógust a Nyugat-Balkán és Európa többi része között.

Az alábbiakban Magyarország térségben betöltött szerepét mutatják be az MKI kutatói.

Magyarország és a Balkán – összefonódás a múltból

Történeti távlatokban szemlélve Magyarország számára mindig fontos viszonyítási pont volt a Balkán, és délkelet-európai szomszédaink életében megkerülhetetlen tényezők voltunk az idők során.

Magyarország földrajzi elhelyezkedése determinálta, hogy egyfajta zsilip és kapuként legyen jelen Nyugat-Európa és a Balkán között, éppen ezért a magyar és a balkáni történelem szálai véglegesen összefonódtak az évszázadok sodrásában.

A Balkánnak mint birodalomváltó térnek a mai napig is fontos szerepe van nemcsak a magyar külpolitikában, hanem az európai közép- és nagyhatalmak történetében is.

Magyarország és a Balkán kapcsolatainak gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza, legalapvetőbb megnyilvánulása a horvát–magyar perszonálunió által létrejött több mint 800 éves együttélés, melynek kulturális és társadalmi hatásai máig jelentősek.

Szintén a középkori Magyar Királyság kiterjedése tette lehetővé, hogy ma számottevő magyar kisebbség koncentrálódjon a Balkánon: részben Szlovéniában, Horvátországban, legnagyobb számban pedig a Vajdaságban, mely ma autonómiával rendelkezik Szerbián belül.

A trianoni békeszerződés bár elszakította a magyarlakta területeket az anyaországtól, hazánk felelőssége nem szűnt meg a határon túli magyarság nyelvi-kulturális egységének fenntartásában.

A magyar kisebbségek jelenléte a régióban szükségszerűen hozta magával azt az igényt, hogy Budapest magas szintű politikai-gazdasági kapcsolatokat alakítson ki balkáni szomszédaival.

Felismerve az Oszmán Birodalom terjeszkedésével együtt járó biztonsági fenyegetést, a Magyar Királyság és a balkáni ,,kisállamok” szövetségben próbáltak fellépni a hódítókkal szemben.

Hunyadi János és Szkander bég – „Krisztus bajnokai” - bár sosem találkoztak , de igyekeztek koordinálni felkeléseiket az oszmánokkal szemben, melyre a Balkán egészén jó szívvel emlékeznek vissza.

A több száz éves oszmán uralom időszaka sorsközösséget hozott létre Magyarország és a térség országai között. Ebből eredeztethető, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) időszaka alatt a magyarok jelentős szerepet kértek és kaptak a Monarchia Balkán-politikájának kialakításában.

Ugyan Bécs szabta a politikai irányvonalakat, azonban Budapest adta hozzá ahhoz a szellemi-ideológiai hátteret. A térség, mint birodalomváltó tér, magában hordozza az instabilitás veszélyét, aminek elkerülése folyamatosan megjelent a történeti magyar külpolitikában.

Visszanyúlva ezen hagyományokhoz, de megfelelően azonosítva jelen geopolitikai környezet kihívásait és lehetőségeit, hazánk nyugat-balkáni érdekeit vizsgálva két pillért azonosíthatunk.

Egyrészt Magyarország felelősséget érez és vállal a térség békéjének és biztonságának fenntartásáért, másrészt a Nyugat-Balkán még kiaknázatlan gazdasági potenciálját is előtérbe helyezi. A két pillért pedig keretbe foglalja az euroatlanti integráció támogatása.

Stabil szomszédság, biztonságosabb Magyarország

A Nyugat-Balkán stabilitásának garantálása Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés. Földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan prioritás a határon átnyúló új típusú biztonsági kihívások közös együttműködésen alapuló kezelése.

A poszthidegháborús korszakban új típusú, a globalizáció miatt pedig egyre gyakoribbá váló olyan kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a migráció vagy az ellátás- és energiabiztonság.

1. A migráció, mint térségbeli kihívás: A migráció kérdése komoly kihívást jelent a szomszédságunkban, mivel a térséget Európa egyik legforgalmasabb migrációs útvonala keresztezi. A kérdés összefügg a régió európai uniós integrációjával, nemcsak Magyarország, de az Európai Unió (EU) érdeke is a régióval való szorosabb intézményi együttműködés.

2. Az energiabiztonság, mint lehetőség: Az orosz–ukrán háború kitörése óta a Nyugat-Balkán pozíciója egész Európa energiabiztonsága szempontjából felértékelődött.

Egyrészt a balkáni gáz- és kőolajvezetékek stratégiai elhelyezkedésüknél fogva kaput jelentenek Európa számára a Fekete-tenger és Kaszpi-tenger menti országok energiaforrásaihoz, másrészt a görög és a horvát LNG-kapacitás is megoldást adhat az európai energiaellátás biztosítására.

Hazánknak is kiemelten fontos az energetikai együttműködés elősegítése a régióval, és a térség energetikai összekapcsolása.

3. A térség stabilitásának és biztonságának garantálása: A térségben egyszerre van jelen az integráció és dezintegráció, a még nyitott, jellemzően kétoldalú problémák egyrészt kihívást jelentenek a Nyugat-Balkán stabilitására és biztonságára nézve, másrészt hátráltatják az euroatlanti integrációs folyamatban való előrelépést.

A stabilitás garantálása érdekében Magyarország kiemelt szerepet vállal az EUFOR Althea és a NATO KFOR missziókban, és erőn felül teljesít a csapatlétszámok tekintetében.

A KFOR-ban Olaszország és az Egyesült Államok után Magyarország biztosítja a harmadik legnagyobb kontingenst 365 fővel, missziós jelenlétünk fontosságát a 2022-2023-as észak-koszovói incidensek csak megerősítették; a szerb és albán felek egyaránt hiteles partnerként tekintenek Magyarországra.

Hasonlóan a koszovói gyakorlathoz, az EUFOR-ban állomásozó magyar katonák létszáma 266 fő, mellyel a V4 országai közül szintén hazánk teljesít az élen.

Miután Kajári Ferenc vezérőrnagy KFOR-parancsnoksága alatt Magyarország bizonyította, hogy képes NATO-művelet vezetésére, idén először az EUFOR Althea élén is magyar parancsnok áll Sticz László vezérőrnagy személyében.

Ez hazánk számára a katonadiplomáciai sikeren túl erős visszajelzés a nyugat partnerei felől arról, hogy megbíznak a Magyar Honvédség, és így hazánk felkészültségében és szakértelmében, egyben elsőként töltötte be egy volt szocialista, közép-európai ország ezen két nemzetközi misszió parancsnoki szerepét.

4. A térség államai közötti bilaterális kérdéseinek rendezése: A kétoldalú kapcsolatok rendezésére egyértelmű ösztönzőt jelent(ene) az EU irányából érkező hiteles integrációs perspektíva, melynek fenntartása Magyarország által kiemelten támogatott.

Az EU bővítéspolitika elsődleges célterületének továbbra is a Nyugat-Balkánnak kell maradnia, hiszen egy EU-tagállamokkal körülvett régióról beszélünk, mely mint egy geopolitikai vákuum üt lyukat a térképen.

A 17 milliós lakosságú, kis gazdaságokkal rendelkező térség integrálása nem róna aránytalan pénzügyi terhet a közösségre, és nem borítaná fel az Unión belüli politikai-döntéshozatali dinamikát sem.

Végső soron az EU bővítésének felgyorsításához elengedhetetlen a politikai akarat folyamatos megléte, annak hiányában a Nyugat-Balkán továbbra is két- és többoldalú konfliktusok és biztonsági kihívások hálójában ragad.

Magyarország szerepe a térség gazdasági potenciáljának fejlesztésében

Magyarország nyugat-balkáni gazdasági érdekeltségeiben a földrajzi közelség és az itt élő magyar kisebbségi közösség jelenléte játszik meghatározó szerepet. A régió a magyar külkereskedelem és kifektetések kiemelt célterületének számít.

Magyarország a saját gazdasági érdek mentén (is) támogatja a Nyugat-Balkán fokozatosan történő EU-integrációját – s ezzel azt, hogy a térség mielőbb az EU közös piacának a része legyen – mindaddig, amíg az nem jelenti a teljes jogú tagság alternatíváját.

A magyar gazdasági jelenlét számottevő bővülést mutat az elmúlt években: 2015 és 2022 között közel 150%-kal nőtt a térségbe irányuló termékexport, mely 2022-ben átlépte a 4,5 milliárd eurót.

Szerbia továbbra is a magyar külkereskedelem célországa, amit mérete, lakosságszáma, közelsége és a vajdasági magyarság jelenléte is alátámaszt.

A magyar termékexport 2022-ben Szerbiába elérte a 3,4 milliárd eurót, de mivel a többi nyugat-balkáni állammal a kereskedelem volumene ehhez képest egyelőre kisebb, számos kiaknázatlan területet rejt a piac.

Nem vitás, hogy a Szerbiával való viszony fenntartása politikai, kisebbségpolitikai, gazdasági és energetikai szempontból is lényegesek; a 2023 nyarán Palicson megalakult Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács új szintre emelte a két ország kapcsolatát, mely egyedülálló együttműködési formáció a térségben.

Olyan, helyben jelenlévő magyar nagyvállalatok révén, mint a MOL, az OTP vagy a 4iG hazánkra stabil partnerként tekintenek az egész régióban, melynek elmélyítése alapvető magyar gazdasági érdek.

„Magyarország összeköt”

A közös történelmi múlt szövetei véglegesen körbe ölelik Magyarország és a (Nyugat-)Balkán kapcsolatrendszerét. Hazánk jó ismerője és megértője a térség problémáinak, mély kulturális kapcsolataink és szomszédos elhelyezkedésünk pedig magával hozzák a politikai-gazdasági viszony elmélyítésében való érdekeltségünket.

A folyton változó geopolitikai körülmények között éppen ezért szükségszerű, hogy Magyarország látható maradjon, egyben továbbra is kiszámítható partner legyen a térségben.

A folyamatosan mélyülő kapcsolatok nyereségei pedig kétoldalúak, azokból hazánk jelenlétéből a térség is profitál.

Ha úgy tetszik, Magyarország természetes szövetségese a Nyugat-Balkánnak, és stratégiai elhelyezkedésünkből adódó kapuszerepünk révén Budapest az, aki közvetíteni tud a Nyugat-Balkán és az EU között.

Ahogy a Magyar Külügyi Intézet zászlóshajókonferenciájának, a Budapest Balkans Forumnak a mottója üzeni immáron harmadik éve, „Magyarország összeköt”