Oroszország hátsó udvarában vetheti meg a lábát az USA

Közép-Ázsia legnagyobb hátránya

A közép-ázsiai országok a régióban a legkevésbé összekapcsolt országok közé tartoznak, főként túlnyomórészt szárazföldi földrajzi elhelyezkedésük miatt, ami korlátozza a világtengerekhez és ezáltal a világkereskedelemhez történő közvetlen hozzáférésüket.

A régió sokféle politikai rendszere és korlátozott közlekedési infrastruktúrája rengeteg akadályt gördített és jelenleg is megnehezíti a hatékony regionális és globális együttműködéseket Közép-Ázsia valamennyi országa számára.

A statisztikák szerint

a régión belüli kereskedelem és befektetések Közép-Ázsiában csak a teljes forgalom mintegy 30%-át teszik ki, ami a külső piacok irányultságának dominanciáját jelzi.

Némi előrelépés ellenére a Közép-Ázsián belüli gazdasági erőfeszítések döcögve igazodnak a regionális és globális piacok növekvő igényeihez.

Ugyanakkor a globális geopolitikai helyzet változásai és az ellátási lánc zavarai közepette egyre nagyobb az érdeklődés Közép-Ázsia tranzitpontként való felhasználása iránt, különösen az olyan kezdeményezések révén, mint a Transz-Kaszpi-tengeri folyosó, ami végső soron Közép-Ázsiát nem csupán tranzitpontként, hanem a külföldi befektetések és üzleti tevékenységek célpontjaként is pozícionálhatja.

A washingtoni szerepvállalás

A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően megpróbált a hagyományosnak nevezhető politikai úton, a politikai elitek befolyásolásával közeledni a régió országaihoz, úgynevezett felfülről építkező taktikát alkalmazva.

Ez a megközelítés sokáig jellemezte az Egyesült Államok közép-ázsiai regionális diplomáciáját.

Azonbanaz új típusú amerikai Közép-Ázsiával kapcsolatos stratégia már egyértelműen a kereskedelemre és a regionális gazdasági kapcsolatok irányítására helyezi a hangsúlyt,eltérést jelentve az Egyesült Államoknak azon korábbi erőfeszítéseitől, amelyek célja a politikai ellenőrzés volt.

Ezen elvek mentén pedig az Egyesült Államok kezdeményezésére 2024. március 14-én, Almatiban (Kazahsztán) hívták össze a közép-ázsiai kormánytisztviselőket és regionális üzleti vezetőket tömörítő első B5+1 elnevezésű fórumot.

A kétnapos találkozón elérni kívánt cél az volt, hogy a regionális kormányzati tisztviselők, üzleti vezetők és vállalkozók egyfajta „elköteleződést” mutassanak a gazdasági integráció és rugalmasság erősítésére, valamint az innovációhoz, a külföldi befektetésekhez és a nemzetközi kereskedelmi áramlásokhoz való jobb hozzáférés előmozdítására irányul 

Az almati fórum előkészítésében a konferencia főszervezője, a Centre for Private International Enterprise (CIPE) is részt vett.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szervezete több száz regionális szakértőtől, vállalkozótól és üzleti szervezetek képviselőjétől kért véleményt azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne fejleszteni a közép-ázsiai különböző gazdasági ágazatokat, köztük a közlekedést, az e-kereskedelemre, a turizmusra, a zöldenergiára vonatkozóan.

Mi várható jelenleg?

Az Egyesült Államok ambiciózus terve Közép-Ázsia gazdasági helyzetének átformálása érdekében az újonnan kidolgozott

B5+1 kezdeményezés, amelynek célja az egykori szovjet „sztánok”-nak a nyugat felé történő gazdasági orientációja a regionális kereskedelmi akadályok elhárításával és az egységes regionális piac előmozdításával, meglepően gyorsan érhet el akár jelentős mérföldköveket is.

Ezenkívül a B5+1 Fórum létrehozása szorosan illeszkedik a 2023. szeptemberi C5+1 elnöki csúcson kiadott New York-i Nyilatkozatban megfogalmazott politikai kötelezettségvállalásokhoz.

A nyilatkozat hangsúlyozza az Egyesült Államok és Közép-Ázsia közötti gazdasági kapcsolatok erősítését a magánszektoron keresztül.

A fórum célja a nyilatkozatban foglalt két kulcsfontosságú kötelezettség teljesítése:

1) a regionális együttműködés és összekapcsolhatóság felgyorsítása, valamint

2) az üzleti környezet javítása az Egyesült Államok magánszektorának megnövekedett kereskedelme és befektetései számára.

Valamint lényegében ez volt az a pillanat, amikor Business 5+1 (B5+1) folyamat kezdetét vette. A kialakult C5+1 együttműködés keretein belül működő B5+1 kezdeményezés elsősorban

a gazdasági biztonság erősítésére helyezi a hangsúlyt szemben a politikaival. Ezt a regionális gazdasági integráció előmozdításával, a különböző gazdasági reformok életbe léptetésével és támogatásával (liberalizáció), az innováció ösztönzésével és a külföldi, nyugati irányú befektetések vonzásával szeretnék elérni.

A B5+1 céljait ambiciózusnak, de megvalósíthatónak nevezte Daniel Rosenblum, az Egyesült Államok kazahsztáni nagykövete, aki a fórum előtti fogadáson úgy jellemezte az almati összejövetelt, mint egy hosszú távú elkötelezettség kezdetét a kedvezőbb üzleti környezet megteremtésére Közép-Ázsiában. 

Ugyanakkor a B5+1-nek nevezett folyamat sikere korántsem biztos.

Az új kinézetű tervek az amerikai diplomácia azon képességén alapul, hogy a helyi vállalkozókat és vállalati vezetőket arra ösztönzi, hogy hatékonyabban működjenek együtt a kormányzati tisztviselőkkel a jól szabályozott gazdasági rendszerek kialakításában. A siker az öt középső állam közötti nagyobb szintű együttműködéstől is függ a kereskedelmi akadályok lebontása érdekében ezáltal erősítve a közép-ázsiai regionális integrációs folyamatokat.

A kezdeményezés, azt a múltban bevált formulát alkalmazza, amely szerint a bővülő gazdasági lehetőségek jólétet terjesztenek, ami elősegíti a törvény által szabályozott gazdasági rendszerek sebezhetőségét is. Kérdés azonban, hogy a gazdaságilag Közép-Ázsiában erősen jelenlévő Kína és a térséggel hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Oroszország mellett az amerikai elképzelések mennyire lesznek megvalósíthatóak.

A szerző Veres Szabolcs, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója