Problémák és akadályok is voltak szép számmal - az EU-s csatlakozási tárgyalásokra emlékeztek vissza szakértők
Globál
Magyarország európai uniós tagságának huszadik évfordulója megfelelő alkalmat biztosít arra, hogy sorra vegyük a társulást megelőző eseményeket, és a csatlakozási folyamat fő lépéseit. A szakértők az EU-s csatlakozáskor megélt saját tapasztalataikról számoltak be a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.
Az európai uniós csatlakozásunkat egy automatikus folyamatként is értelmezhető. Mert ekkor eldőlt a két világrendszer harca, és Magyarország elhatározta, hogy piacgazdaságra tér át és többpártrendszert vezet be. Ezeknek az Európai Gazdasági Közösség nyújtott egy kézenfekvő formációt, ugyanakkor a folyamat elengedhetetlen elemének számított a csatlakozásért fáradozó humán erőforrás is.
1974-ben a Külkereskedelmi Minisztérium küldött ki Brüsszelbe, hogy az Európai Gazdasági Közöséggel foglalkozzam. Ekkor szektorális megállapodásokat hoztunk létre, ami főként textil, acél, és később mezőgazdasági termékeket is érintett.
- számolt be a korai együttműködésekről Juhász Endre volt európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, aki a csatlakozási folyamat alatt a magyar kormány főtárgyalója és az EU-hoz akkreditált nagykövete volt.
Antall József, akinek szívügye volt a csatlakozási folyamat, írta alá a társulási szerződést 1991-ben. A valódi tárgyalások pedig 1998 őszén kezdődtek meg, amik két szinten zajlottak, a főtárgyalói szinten és a miniszteri szinten, aminek kivétel nélkül jóváhagyó funkciója volt.
Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy különböző szervezetekben veszünk részt, hanem Magyarország bekapcsolásáról a demokratikus európai országok közösségébe. Ebben a bekötésben az EU mellett a NATO is fontos szerepet játszott, aminek negyed évszázada vagyunk tagjai.
- hívta fel az EU-s csatlakozásunk fontosságára a figyelmet Palánkai Tibor akadémikus, az európai integráció terén az egyik kiemelkedő hazai közgazdász.
A tárgyalások egyik legfontosabb kérdése a négy alapszabadság volt, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása. Az áruk nem okoztak problémát, mert ezt a kérdéskört a társulási szerződés már tisztázta. Azonban a személyekkel, letelepedéssel és tőkével kapcsolatos szabályozások már komolyabb akadályokba ütköztek.
Szintén rendkívül nehéz kérdés volt a versenypolitika, ami a tárgyalások utolsó periódusára maradt. Itt az jelentette a problémát, hogy Magyarország bizonyos beruházásokra tíz éves amblokk adómentességet biztosított, tíz milliárd forint beruházás esetén. Ezt az EU már a tárgyalások kezdetén kifogásolta és a szabályozás eltörlését javasolta, végül egy átmenet bevezetésével sikerült megegyezni.
Az EU-s csatlakozásunk folyamatairól szóló teljes kerekasztal-beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.
