Sugárzás, támadás, háború: mi történne, ha megsérülne a csernobili atomerőmű védőburka? 

Február 14-én, hajnali 1 óra 50 perckor robbanás történt a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának védelmét szolgáló új szarkofágnál. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint egy orosz drón csapódott be a létesítménybe, jelentős károkat okozva a védőburkolatban.

A robbanás következtében tűz keletkezett, amelyet az ukrán tűzoltók eloltottak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői megerősítették, hogy a sugárzási szintek a normál tartományban maradtak, és nem történt radioaktív szennyezés.

Oroszország tagadta a támadás elkövetését, és "provokációnak" nevezte az ukrán állításokat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az orosz hadsereg nem támad nukleáris létesítményeket, és az ilyen vádak célja a béketárgyalások megzavarása. Ettől függetlenül a kérdés nagyon is jogos: mi történne, ha súlyos találat érné az egykori reaktort?

A csernobili atomerőmű 4-es blokkja 1986-ban szenvedett súlyos balesetet, amely után először egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le a sérült reaktort. 2016-ban egy új, korszerű acél védőburkolatot, az úgynevezett Új Biztonságos Burkolatot (New Safe Confinement) helyezték a régi szarkofág fölé, hogy hosszú távon biztosítsák a radioaktív anyagok környezetbe jutásának megakadályozását. 

A mostani támadás rávilágít arra, hogy bár a csernobili atomerőmű már évtizedek óta nem üzemel, a benne található radioaktív anyagok továbbra is potenciális veszélyt jelentenek.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára szerint a dróntámadás következtében a szarkofág tetején keletkezett sérülés és az azt követő tűz nem okozott radiológiai vészhelyzetet, mivel a radioaktivitás szintje az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények elleni katonai támadások elfogadhatatlanok, és komoly kockázatot jelentenek.

Az erőművet érő támadás nem az első a 2022-ben kezdődött orosz–ukrán konfliktus során. A háború kezdeti szakaszában az orosz csapatok elfoglalták a létesítményt, majd később is több incidens történt a területen.

Mi van a védőburkolat alatt? Mi történne, ha a burkolat megrepedne?

A csernobili atomerőmű 4-es reaktorának védőburkolata alatt található a baleset során megsérült reaktor és annak maradványai, beleértve a leolvadt nukleáris üzemanyagot, radioaktív port és törmeléket. A baleset után a sérült reaktort először egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban egy új, korszerű acél védőburkolatot helyeztek a régi szarkofág fölé, hogy hosszú távon biztosítsák a radioaktív anyagok környezetbe jutásának megakadályozását.

Ha a védőburkolat megrepedne vagy megsérülne, fennállna a veszélye annak, hogy a bent lévő radioaktív anyagok, például por és gázok, kiszabadulnak a környezetbe, ami növelné a sugárterhelést a környező területeken. Ezért a védőburkolat integritásának megőrzése és rendszeres karbantartása elengedhetetlen a környezet és az emberi egészség védelme érdekében.

Katasztrófa esetén a szennyeződés mértéke és kiterjedése számos tényezőtől függ, mint például a sérülés nagysága, a kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége és típusa, valamint az időjárási viszonyok.

Az 1986-os baleset során a radioaktív anyagok kibocsátása jelentős területeket érintett: több mint 200 ezer négyzetkilométer szennyeződött 37 kBq/m² szintet meghaladó mértékben Európa területén, különösen Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna érintett részein. Ebből kiindulva, egy esetleges újabb szennyezés hatásai is kiterjedtek lehetnek, bár valószínűleg kisebb mértékűek, mivel a bent lévő radioaktív anyagok mennyisége azóta csökkent.

Mennyire jelent hatékony védelmet a burok, milyen fegyverek ütnék át a védelmét?

Az építmény méretei impozánsak: 257 méter széles, 105 méter magas és 150 méter hosszú, súlya pedig mintegy 20 000 tonna. A burkolatot úgy tervezték, hogy legalább 100 évig biztosítson védelmet a környezet számára.

Az NSC elsődleges célja a radioaktív anyagok környezetbe jutásának megakadályozása és a régi, sérült szarkofág lebontásának lehetővé tétele. Bár a burkolat jelentős védelmet nyújt, nem katonai támadások ellen tervezték. A pontos információk arról, hogy milyen fegyverek képesek áthatolni rajta, nem nyilvánosak. Azonban feltételezhető, hogy nagy erejű robbanófejek vagy speciális bunkerromboló fegyverek komoly károkat okozhatnak benne.

Fontos megjegyezni, hogy a burkolat sérülése esetén fennáll a veszélye annak, hogy a bent lévő radioaktív anyagok kiszabadulnak a környezetbe, ami súlyos következményekkel járhat. Ezért a létesítmény védelme és folyamatos karbantartása kiemelt fontosságú.