2500 milliárd forintnyi állampapír sorsa dől el kedden

Az érintett kötvények (pl. 2024/I sorozat) esetében ugyanis a teljes kifizetendő kamatot ez az inflációs adat mint kamatbázis, illetve az adott kötvénysorozatra vonatkozó kamatprémium összege adja meg.

2019. novemberi 3,4%-os szintről decemberben jelentős mértékben, 4,0%-ra gyorsult várakozásunk szerint a hazai infláció 2018 decemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, ám az üzemanyagárak 2019. decemberben emelkedést mutattak novemberhez képest.

A gyorsuló infláció mögött egy fontos technikai tényező, a bázishatás áll: a világpiaci olajárak jelentősen csökkentek 2018 novemberét követően 2018. decemberben is, mely a hazai inflációba is begyűrűzött, így alacsony bázis alakult ki.

Összességében a 2019-es éves átlagos infláció 3,4%-on alakulhatott, míg a 2020-as évben átlagosan 3,6%-ra gyorsulhat a hazai infláció, elsősorban az élénk hazai gazdasági aktivitásnak és a gyengébb forintárfolyamnak köszönhetően. A gazdasági ciklus lefordulása és az árfolyamhatás kifutása miatt 2021-re viszont lassulást mutathat az infláció.

Fontos kiemelni, hogy az előttünk álló időszakban a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett, 4% közelében növekszik majd várakozásunk szerint. A maginflációban olyan termékek és szolgáltatások szerepelnek, amelyek árának változását alapvetően a gazdasági aktvitás, pontosabban a meglévő emberi és gépi kapacitások kihasználtsága határozza meg. Ez több csatornán keresztül lehet hatással az árszínvonal alakulására. Ezek közül jelenleg a feszes munkaerőpiac által okozott bérnövekedés a legmeghatározóbb tétel.

Ezt az alapvetően gazdasági ciklusból eredő hatást a kormányzat minimálbér és garantált bérminimum emelése is tovább fűti: 2020. január 1-jétől 8-8%-kal emelkedett a hazai minimálbér és garantált bérminimum. A folyamatos bérköltség-növekedésre pedig egyre inkább az árak emelkedésével válaszolnak a vállalatok. Ugyanakkor ezt a hatást a munkáltatói járulékcsökkentések kismértékben képesek ellensúlyozni (2019. július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében), bár így is inkább 4%-hoz közeli maginfláció várható 2020-ban.

Az alacsonyabb, cél körüli headline inflációt a maginfláción kívüli tételek magyarázzák; ezek közül különösen fontos az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és az ezek miatt várhatóan csak mérsékelten növekvő üzemanyagárak; valamint a szabályozott árú termékek (szabályozott energiaárak mint a távfűtés, elektromos energia és vezetékes gázszolgáltatás, valamint a szabályozott árú szolgáltatások és gyógyszerek) várható visszafogott árszínvonal-emelkedése.

Szerdán a hazai építőipari szektor novemberi teljesítményét ismerhetjük meg

2019. január-október közötti időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hazai építőipari ágazat: minden hónapban bővült az építőipari termelés volumene 2018 azonos időszakához képest (kiigazítatlan adatok). Ugyanakkor már 2019-ben látható jelei voltak annak, hogy vége lehet az építőipar szárnyalásának: a tárgyhó végi építőipari szerződésállomány áprilistól kezdve rendre alacsonyabban alakult az előző év azonos időszakában mért értékhez képest. A legutolsó, 2019. október végi adatok szerint a szerződésállomány szintje 10,1%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva.

Mind a magasépítés, mind pedig a mélyépítés alágazatok kibocsátása intenzív növekedést mutatott 2019-ben, azonban mindkét alágazat jövőjét kockázatok övezik. A mélyépítés alágazat további növekedését a 2014-2020-as EU-s források kimerülése foghatja vissza. A magasépítés alágazaton belül az újlakás-piac szárnyalását pedig az 5%-os kedvezményes ÁFA kivezetése, az új állampapír-konstrukciók mint alternatív befektetési lehetőségek megjelenése, valamint a szigorodó épületenergetikai előírások miatt dráguló építési költségek hatása foghatja vissza. 2020 második felétől a lakásépítések és -felújítások élénkülését eredményezheti az a tervezett intézkedés, amely szerint a kistelepülésen építkezők adóvisszatérítést kaphatnak 5 millió forintig.

Előretekintve, a korábban említett, teljes építőiparra vonatkozó csökkenő szerződésállomány hatása 2020-tól kezd majd begyűrűzni a teljes építőipar teljesítményét mutató számokba és visszaesést tapasztalhatunk majd az ágazatban. Az idei évtől várható visszaesés azonban feltételezésünk szerint nem lesz olyan mértékű, hogy a 2008 utáni időszakhoz hasonló válságot okozzon, az ágazat túlfűtöttsége azonban biztosan enyhül majd.

További elemzések itt érhetőek el.