A 2008-as válságnál is súlyosabb csapást mér a gazdaságokra a világjárvány

A pandémia miatt a Nemzetközi Valutaalap 6, a magyar kormány 5 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Magyarországon, de minden korábbinál nagyobb a bizonytalanság. Erről Berczik Ábel, pénzügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (Meta) konferenciáján.

A dél-európai országok, amelyeket a legjobban sújtott a világjárvány első hulláma, ennél sokkal robosztusabb, 10 százalékot, sőt Spanyolország esetében a 12 százalékot is meghaladó gazdasági visszaesést kénytelenek elszenvedni. Ez a mostani járvány tehát sok helyütt súlyosabb gazdasági következményekkel jár majd, mint a 2008-as pénzügyi válság.

Az államháztartási hiány ugyancsak a tavaszi pandémiát leginkább elszenvedő Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban lesz a legmagasabb, a GDP tíz százalékát is meghaladó. De a maastrichti kritériumokat, amelyek szerint az államháztartás hiányát 3 százalék alatt kell tartani, várhatóan senki sem fogja tudni teljesíteni, ezt az elvárást, ha ki nem mondva is, de egyelőre felfüggesztették. A hiány az előrejelzések szerint átlagosan 7,5-8 százalék körül lesz majd az unióban.  Magyarországon, ahol 2012 óta minden évben bőven a 3 százalék alatt tudtuk tartani a költségvetési hiányt, idén várhatóan 8 százalék körül alakul, de a bizonytalanság itt is jelentős – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Berczik Ábel jelezte: mindenütt jelentős direkt költségvetési és egyéb monetáris intézkedésekkel igyekeznek a kárt enyhíteni. Magyarország az egyik legrobosztusabb kárenyhítő csomagot hajtja jelenleg is végre, a GDP-nek csaknem a 23 százalékát fordítja erre a célra, ami hatalmas összeget: 10600 milliárd forintot jelent. GDP-arányosan csak Németország költ ennél többet jelen pillanatban a gazdaság életben tartására, 32,3 százalékot.

Kétféle forrást hozott létre a magyar kormány az idei költségvetésben: a Járvány elleni védekezési alapot, illetve a Gazdaságvédelmi alapot. Az előbbi szolgálja a járvány legyőzéséhez, az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges kiadásokat, ebből fedezik az egészségügyi, rendvédelmi, oktatási beszerzéseket is, valamint az egészségügyi dolgozók ez évi, fejenként 500 ezer forintos bérkiegészítését.

A Járványügyi Alap jelenleg a következő tételekből áll: 130 milliárd különböző költségvetési tételek átcsoportosításából, 45 milliárd az újonnan bevezetett kiskereskedelmi adóból, 55 milliárdot az átmeneti pénzintézeti adóból, illetve 34 milliárdot a gépjárműadó teljes összege. Ha mindez nem lenne elegendő, márpedig már látszik, hogy nem az, akkor az országvédelmi alap teljes összegét, 378 milliárdos átcsoportosítják, felülről nyitott előirányzatként. Magyarország eddig összesen már 600 milliárd forint körüli összeget költött a közvetlen járványellenes védekezési kiadásokra. Összesen 643 milliárd forint áll rendelkezésre, de jelenleg már mintegy 800 milliárdos költés áll ezzel szemben, ez emelkedni fog.

Az ez évi költségvetés másik fontos új eleme a Gazdaságvédelmi alap. Ennek feltöltéséhez a különböző központi költségvetési irányzatokból mintegy 950 milliárd forintot csoportosítottak át, valamint ide integrálta a kormány a teljes 423 milliárd forintos Nemzeti Foglalkoztatási Alapot. Kiadásai egyetlen előirányzat alatt, Gazdaságvédelmi programok néven áll rendelkezésre, ugyancsak nyitott felülről. Láthatóan akár kétszeresen is túllépjük majd az előriányzatot, elsősorban beruházási, munkahelyteremtési és –megtartási programok finanszírozásával.

A kormány idén várhatóan 1800-1900 milliárd forint értékben költ gazdaságvédelmi intézkedésekre. Ezen belül a hitelmoratórium mintegy 3600 milliárd forintnyi pénzt pumpál a gazdaságba, a jogosultak fele él a lehtőséggel - mondta Berczik Ábel.

A tavaly elfogadott költségvetésben a magyar parlament még 4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, 1 százalékos államháztartási hiány mellett – a jelenlegi előrejelzések alapján a gazdasági visszaesés legalább 5, a hiány pedig minimum 8 százalék lesz idén Magyarországon.

A IMF kalkulációi szerint Magyarországon az államháztartási hiány jövőre 3,9 százalék lesz, nagyjából megegyezik majd az európai átlaggal, amit 4 százalékosra várnak. Az elfogadott költségvetésben rögzített 2,9 százalékot tehát várhatóan felül kell vizsgálni – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a jövő évi költségvetés három fő pillérre épít: a munkahelyek védelmére, ezen belül a gazdasági növekedés feltételrendszerének megteremtése, elsősorban különböző állami és magánberuházások támogatása. Emellett a járványügyi készenlét fenntartása, valamint az olyan kiemelt területek többlettámogatása, amilyen az egészségügy, az oktatás, az otthonteremtés és a családtámogatás, illetve a rendvédelem. A jövő évi költségvetés is a Gazdaságvédelmi alapra és a Járványügyi Alapra épül majd, az előbbi egyik kiemelt eleme a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetésének első üteme. (A 13. havi nyugdíjat négy részletben építik vissza: 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25, 2022-ben az 50, 2023-ban pedig a 75 százalékát, 2024-től pedig a teljes összegét kézhez kapják a nyugdíjasok.)

A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a 2021-es büdzsében a Járványügyi Alapot összevonták az Egészségbiztosítási Alappal, és Egészségbiztosítási és Járványügyi Alap néven mind az egészségügyi ellátórendszer működtetését, mind pedig a járvány elleni védekezést szolgálni fogja, megteremtve az egységes kezelés lehetőségét és a folyamatos átjárhatóságot.