A 400-as eurótól egy hajszálra vagyunk
HírekTovább gyengült a forint és délután 15 órára átlépte a 399-es szintet az euróval szemben.
A forintnak nem tett jót a mai külkereskedelmi adat (csökkent a kivitel), de a gyengülés hátterében főleg a második negyedéves kedvezőtlen GDP adat és a múlt heti amerikai kamattartás áll, valamint az a nagyon kedvezőtlen befektetői hangulat, ami a tőzsdéket jellemzi.Az amerikai Fed nem csökkentette a kamatokat a múlt héten, és a vártnál kedvezőtlenebb foglalkoztatottsági adatok megkérdőjelezhetik a további kamatpályát.
A humánerőforrás-gazdálkodási, bérgazdálkodási és adózási szolgáltatásokat nyújtó intézet (Automatic Data Processing/ADP Research Institute) honlapján szereplő kimutatás szerint 122 ezerrel emelkedett a magánszektor nem mezőgazdasági ágazataiban foglalkoztatottak száma júliusban az Egyesült Államokban. Elemzők 150 ezres növekedést vártak a júniusi 155 ezer után.
Ide tartozik, hogy az utóbbi időben a japán jegybanknak szembe kellett néznie a jen tartós gyengülésével, amit a jen és a dollár hatalmas kamatkülönbsége idézett elő.
Rengeteg dollárt költöttek júliusban az árfolyam védelmére, majd a hónap utolsó napján kamatemelés mellett döntöttek.
A japán jegybank 0,1-ről 0,25 százalékra emelte az alapkamatot július utolsó napján. Ez még mindig egy hihetetlenül alacsony kamatszint, azonban Japán esetében egy komoly jelzés arra, hogy a jegybank hajlandó erőfeszítéseket tenni a jen árfolyamának stabilizálása érdekében.
Korábban még a negatív kamatról is nagyon nehezen mondtak le, abból kiindulva, hogy az segíti a gazdaság élénkítését. Ugyanez okból vásárolta meg a japán jegybank a japán államadosság felét kitevő állampapírcsomagot az évek során, de az eredmény csak az lett, hogy a piacra kerülő sok jen hozamot kezdett keresni, amit az amerikai kamatemelési ciklus során a dollárban találtak meg.
Miután az amerikai alapkamat 5,5 százalék, a 10 éves amerikai államkötvény hozama pedig 4,30 százalék körül alakul, logikusnak tűnt, hogy a jent minden mennyiségben dollárra váltják és amerikai eszközökbe fektetik.
A folyamat természetesen már korábban, az élénkülő amerikai infláció első jelére megindult 2021-ben, hisz logikus volt, hogy kamatemelésre fog kényszerülni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, és aki még az alacsony hozamok idején vett dollárkötvényt, nagy árfolyamnyereségre is szert tehetett.
Esett a BUX is
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 2209,96 pontos, 3,06 százalékos csökkenéssel 70 008,90 ponton zárt hétfőn.
A részvénypiac forgalma 29,7 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint a BUX visszaesése nem meglepő, hiszen Európa-szerte hasonló mértékben zuhannak a tőzsdeindexek, az amerikai és az ázsiai részvénypiacok ugyancsak gyengélkednek. Szemán Péter szerint a mindenütt egyszerre látható csökkenés arra utal, hogy nem kibocsátói hírek mozgatják az árfolyamokat. A kedvezőtlen nemzetközi hangulat az Egyesült Államok gazdaságának friss adataival magyarázható, a pénteken megjelent munkaerőpiaci adatok világszerte fokozták a befektetői aggodalmakat, ennek a hatása látható a hétfői tőzsdeadatokban is - tette hozzá.
A Mol árfolyama 56 forinttal, 2 százalékkal 2746 forintra csökkent 3,1 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 800 forinttal, 4,44 százalékkal 17 220 forintra esett, forgalmuk 22,3 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 38 forinttal, 3,47 százalékkal 1056 forintra gyengült, forgalma 910,7 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 145 forinttal, 1,45 százalékkal 9855 forintra csökkent, a részvények forgalma 1,8 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 6459,71 ponton zárt hétfőn, ez 229,57 pontos, 3,43 százalékos csökkenés a pénteki záráshoz viszonyítva.