A bankok profitálnak a lakossági folyószámlákon heverő vagyonokból

Nem fog visszaesni a foglalkoztatottság

A válságok sorozata a koronavírus járvánnyal kezdődött el. Ezt a válságot gazdasági szempontból Magyarország nagyon jól vészelte át. A magyar gazdaság teljesítménye 7 százalékkal magasabb, mint a pandémia előtti időszakban volt. Eközben kimondottan magas a foglalkoztatottság, augusztusban rekordszintre ért, meghaladta a 4,7 millió főt. A munkanélküliség is rendkívül alacsony, 3,3 százalék volt a nyár végén, amit a közgazdaságtan gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságnak tekint – fogalmazott Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára a 2022-es Pénztárkonferencián, Visegrádon.

Most azt látjuk a háború okozta közelgő válság árnyékában, hogy bár vannak cégek, amelyek terveznek elbocsátásokat, de ezzel párhuzamosan olyan vállalatok is vannak, amelyek munkaerőhiánnyal küzdve komoly rendelés állományt halmoztak fel. Így nagyságrendileg ki fogják egymást egyenlíteni az elbocsátások és az új munkahelyek. Érdemben a foglalkoztatottság nem fog romlani az elkövetkező időben – hangsúlyozta.

A lakosság csak töredékét érzi a világpiaci energiaár emelkedésnek

A pozitív összképet jelenleg a háború és az ennek következtében kialakult energiaár probléma rontja. Amit ebből a lakosság a rezsicsökkentés szabályainak a változásán keresztül érezhet, az csupán töredéke annak az emelkedésnek, mint ami a világpiacon történt.

Most ugyan volt némi visszaesés az energiapiacon, de még így is tízszer annyiba kerül a földgáz, mint egy évvel korábban. A helyzet egész Európában drámai. Nyugat-Európában már nem is az ár a kérdés, hanem az, hogy a cégek és a háztartások megkapják-e a szükséges földgáz mennyiséget - sorolta.

Energiahordozók áremelkedése; Forrás: Pénzügyminisztérium

Itthon az ellátás biztosított, de nehéz helyzetben vagyunk, mivel hazánk különösen rá van utalva az orosz fosszilis energiahordozókra. Szerencsére a földgáz és kőolaj beszerzések érdekében folytatott tárgyalások jól alakultak és egy hónap múlva a földgáztárolóink is a teljes töltöttség közelében lehetnek - ismertette.

Év végén tetőzhet az infláció

Szintén komoly probléma, hogy egész Európát nyomasztja az infláció. Az Európai Unióban az infláció átlagos mértéke 10,1 százalék, Magyarországon 15,6 százalék. Az előzetes számítások szerint ez tovább fog növekedni és 2022 végén – 2023 elején fog tetőzni, 20 százalék környékén. Ezután a Pénzügyminisztérium egy éles visszaesésre számít és 2024-től normalizálódhat a helyzet. Ekkor mind az infláció, mind pedig a költségvetési egyensúly tekintetében visszaállunk a kiegyensúlyozott növekedési pályára – húzta alá.

Az inflációval kapcsolatban most a legfontosabb feladat elkerülni a soha véget nem érő ár-bér spirált. De ettől függetlenül jól látható, hogy a cégek a munkaerőpiaci helyzetre reflektálva folyamatosan és dinamikusan emelik a béreket. Ez fogyasztói szempontból nyilvánvalóan előnyös, de makroökonómiai szempontból hosszú távon az lenne az ideális, ha stabilizálódnának mind az árak, mind pedig a bérek egyaránt

- fogalmazott.

Magas a megtakarítási hajlandóság

Emellett a magas bérdinamika mellett most felértékelődik a háztartások megtakarítása. A magyar háztartások megtakarítási hajlandósága uniós összehasonlításban magas. Ez az ilyen válságokkal terhelt időszakban különösen fontos - vélekedett.

A háztartások bruttó megtakarítási rátája; Forrás: Pénzügyminisztérium

Probléma viszont a megtakarításokkal kapcsolatban, hogy a háztartások a mai napig preferálják a készpénzt. Ezen a téren a 27 tagállam közül a harmadik helyen állunk. Ez nemzetgazdasági szempontból az egyik legköltségesebb megtakarítási forma. Ez sem az egyénnek, sem pedig az országnak nem kedvező. A készpénz arány csökkentése egyszerre az állam feladata és minden piaci szereplő érdeke – hangsúlyozta Tóth Tibor, államtitkár.

Forrás: Pénzügyminisztérium

A bankok profitálnak a folyószámlán heverő megtakarításokból

Mint mondta, a készpénznél némileg kedvezőbb megtakarítási forma a betét, azonban itt is megfigyelhető egy kedvezőtlen tendencia. Míg 12 évvel ezelőtt közel azonos arányú volt a folyószámlán tartott és a lekötött betétben tartott pénz összege, addig mostanra ez a pénzügyi tudatosság fokozatosan eltűnt. Emiatt jelenleg több mint 10 ezer milliárd forint áll a lakossági folyószámlákon, lekötetlenül. Ez a teljes pénzállomány körülbelül 20 százaléka.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Ez a fogyasztónak is a legrosszabb befektetési forma a készpénz után, hiszen nem fizetnek utána kamatot a bankok. Eközben ez a legprofitábilisabb terméke a bankoknak. Amikor azt halljuk, hogy az extraprofitadó miatt milyen nehéz helyzetbe kerülnek a pénzintézetek, fontos árnyalni a képet. Számos nagybank az extraprofitadó befizetése után is jelentős összegeket képes nyereségként elkönyvelni. Ennek az oka, hogy a korábban 1 százalék környékén mozgó alapkamat most 11,75 százalék. Ez a több mint 10 ezer milliárd forint eközben 0 százalékos kamattal pihen a számlákon, míg a bankok ezt a pénzmennyiséget felhasználják, kihelyezik, állampapírba teszik és hiteleznek vele ezáltal a mostani kamatkörnyezetben jelentős profitra tesznek szert. Erre a pénzmennyiségre minden fogyasztónak fel kell hívni a figyelmét. Ebben a pénztáraknak nagy szerepe lehet. Ennek a pénzmennyiségnek ugyanis nagyon jelentős részét használhatna a lakosság konkrét lekötésben, akár magánpénztár, akár nyugdíjpénztári megtakarítási formákban - fogalmazott.

Hiányzik az öngondoskodás

A nyugdíjcélú megtakarítások terén is a sor végén kullogunk, az Európai Unióban hátulról a harmadik helyen állunk.

Forrás: Pénzügyminisztérium

A teljes lakossági vagyonnak mindössze 3 százalékát teszik ki a nyugdíjcélú megtakarítások. Nem véletlen, hogy a KATA-s adózási forma megszüntetésekor kormányzati oldalról a legnagyobb problémaként nem is az adó alacsony mértékét azonosították, hanem azt, hogy a fél milliós katázó tömeg nagyrésze semmilyen öngondoskodásra alkalmas megtakarítási formával nem rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy ha ők nem fizetnek nyugdíjjárulékot és szociális hozzájárulást, akkor ez a réteg 10-20 év múlva öngondoskodás nélkül komoly bajba kerülhet. A kormányzatnak felelőssége volt arra nézve, hogy ezeket az embereket betereljék egy olyan adózási formába, ami később nyugdíjat és szociális ellátást biztosít számukra.

Összességében tehát hosszútávon fejleszteni kell a lakosság pénzügyi tudatosságát. Ennek érdekében a kormányzat is számos lépést tett és a pénztáraknak is nagy szerepe van ezen a téren – húzta alá.