A kirendelés és áthelyezés miatt fogalmazott meg aggályokat az orvosi kamara

„Az elkövetkező 7-8 hónapban a kórházak óriási terhelés alá kerülnek majd. Az orvosoktól és az ápolónőktől emberfeletti munkára lesz szükség ahhoz, hogy minden megfertőződött embert meg tudjunk gyógyítani és a megfelelő ellátást biztosítsuk a számukra.” Erről Orbán Viktor beszélt múlt szombaton, amikor bejelentette: a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara által javasolt bértáblát.

Legyen elég orvos, ahol kell

A kedden már el is fogadott törvényjavaslatból kiderült, hogy az orvosi bérek emelésével egy időben a kormány előterjesztésére a parlament azt is bebiztosította, hogy mindig legyen kellő számú orvos és ápoló ott, ahol arra szükség van, – például a járványhelyzetben azokon az osztályokon, ahol nagy számban látnak el koronavírusos betegeket.

Ennek érdekében „egészségügyi közfeladat ellátása érdekéből” a jövőben minden, az állami szférában dolgozó orvos és egészségügyi szakdolgozó is kirendelhető lesz egy másik állami egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés – amelyről elegendő tíz nappal korábban tájékoztatni a delikvenseket – alapvetően maximum egy évre szólhat, de egy alkalommal akár egy újabb évvel is meghosszabbítható. Az érintettek iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkára rendelhetők csak ki, és kizárólag akkor, ha az nem jár az illető korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel „aránytalan sérelemmel”.

Nagy a veszély, hogy az orvosi léttől idegen korlátozások, a 2 évre elrendelhető kirendelés és feltétel nélküli áthelyezés lehetősége miatt orvosok tömege inkább a magánellátást fogja választani – állítja a Magyar Orvosi Kamara. A MOK legfrissebb állásfoglalásában olvasható mondat, „Katonák nem leszünk”, egyértelmű utalás arra, hogy az egészségügyiek átvezénylésére vonatkozó szabályok kísértetiesen hasonlítanak a hon- és rendvédelmi szerveknél bevett gyakorlatra.

Az ápolók részletszabályokat sürgetnek

Az ápolókat, asszisztenseket tömörítő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) már korábban kiadott egy nyilatkozatot a kirendelésekről. Ebben számos olyan kérdést felvetnek, amelyre jelenleg semmilyen szabályozás nem tér ki, holott alapjaiban érinti azokat, akiket hosszabb-rövidebb időre máshová vezényelnek. Például, hogy ki, vagy mi szabja meg az érintett munkaidejét, bérét, milyen mozgóbér-elemek illetik meg, vagy, hogy ha másutt  engedélyezett részállásban is dolgozik, akkor azt folytathatja-e, vagy ha nem, ki fogja kompenzálni a kieső bérét.

A MESZK emellett egy egységes COVID-pótlék meghatározását is sürgeti, valamint azt, hogy az az egészségügyi dolgozó, aki a munkája során fertőződik meg koronavírussal, 100 százalékos táppénzt kapjon, ha pedig karanténra kötelezik, akkor távolléti díj illesse meg.

Válsághelyzetben minden más

A járvány első szakaszában, amikor a kormány veszélyhelyzetet rendelt el, az egyúttal egészségügyi válsághelyzetet is jelentett. Ilyenkor az orvost, a nővért kötelezhetik arra, hogy a válsághelyzet felszámolásában részt vevő egészségügyi intézményben vegye fel a munkát. A kirendelés vonatkozhat konkrét személyekre vagy adott számú, adott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra. Utóbbi esetben a küldő intézmény vezetője jelöli ki az érintetteket.
Néhányan – személyes, illetve családi helyzetükre tekintettel – mentesülnek a kirendelés lehetősége alól (várandósok, gyermeküket vagy idős hozzátartozójukat egyedül nevelők stb.)

Lehetőség van arra is, hogy tanulókat, hallgatókat is átirányítsanak, ez azonban csak az ő beleegyezésükkel történhet, és maximum 2 hónapra. A többiek esetében az átvezénylés addig tart, amíg a fogadó intézményben szükség van rájuk. A kirendelésnek földrajzi korlátja sincs, viszont, ha valakinek a lakóhelyétől távol kell dolgoznia, akkor a szállításáról és az elszállásolásáról a fogadó kórháznak, vagy a megyei védelmi bizottságnak kell gondoskodnia.

A kirendelés nem azonos az áthelyezéssel. Sok kórházban, klinikán hoztak létre speciális COVID-osztályt, amelyet az intézmény dolgozóival töltenek fel, és ez alól nincsenek kivételek. Vészhelyzetben a kormány akár ideiglenes polgári védelmi szolgálatot is elrendelhet. Ennek maximális időtartama 15 nap, azonban többször is elrendelhető, de itt is vannak kivételek. Mentesítést kérhet az is, akinek egyéni helyzete, családi vagy munkahelyi kötelezettsége olyan, hogy csak aránytalanul nagy személyes áldozat árán tudná teljesíteni a polgári szolgálatot.

Egészségügyi válsághelyzet esetén, de csak akkor, nemcsak az állami egészségügyben dolgozók foghatók hadra, hanem a magánorvosok is. Akik pedig megtagadják a munkát, azoknál a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekménye miatt akár el is ítélhetők.