Újra 5 százalék lesz a lakásépítés áfája

Ingatlan2020. okt 7.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája - jelentette be Orbán Viktor kormányfő szerdán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

A miniszterelnök, beszámolva a szerdai kormányülésről, kifejtette:

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy új otthonteremtési program pilléreit terjesztette elő, ebből az 5 százalékos áfát - amit korábban már alkalmaztak - el is fogadta a kabinet.

Közölte, a gazdaságvédelmi operatív törzs előterjesztésére adókönnyítésekről, gazdaságélénkítő lépésekről is döntöttek.
Arra a kérdésre, hogy törvénymódosításokra is szükség lesz-e, azt válaszolta: az adóeljárási szabályok könnyítése, a bürokrácia csökkentése ezt mindenképpen meg fogja követelni.

A kormányfő elmondta továbbá: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt a döntést hozták, hogy még nem kell műtéteket halasztani. Most úgy látni ugyanis, hogy a következő három hétben - bár felszálló ágban marad a járvány - nem várható olyan nagyarányú változás, ami a soron következő, ütemezett ellátások, műtétek lemondásához vezetne.

Jelenleg az úgynevezett első lépcsős kórházakban folyik a koronavírus-fertőzöttek kezelése, ha ezekben elfogytak az ágyak, következnek a második, majd harmadik lépcsős kórházak - közölte. Az egészségügyi dolgozók vezényléséről - szavai szerint a legkényelmetlenebb dologról - szólva hozzátette: a vezényeltek száma még nem érte el az összes orvos és ápoló egy százalékát sem, tehát még van vezénylési tartalék.

A kedden megszavazott orvosbéremelést kommentálva Orbán Viktor azt a kérdést tette fel: "mikor, ha nem most?" Hét-nyolc hónapig még el fog tartani a járvány, és amíg nincs vakcina, addig nincs "szabadulás", így az orvosokra óriási teher hárul - mutatott rá.

Megjegyezte: a magyar orvosok a világ legjobbjai közé tartoznak, ezért "elszívó hatás" mindig lesz. Véleménye szerint ugyanakkor a tisztességes bérek mellett a kórházak atmoszférája és a tisztességes szakmai előmeneteli lehetőség is szerepet játszik abban, hogy egy orvos "megy vagy marad".

A béremelés költségvetési hatásáról azt közölte: amit eddig a büdzséből kifizettek, annak biztosan kifizetik legalább a dupláját ezután. "Ez egy 100, de inkább 200 milliárd forintos nagyságrendű összeg" - jelezte.Hangsúlyozta: a bértábla és az új hálapénz-szabályozás kialakítása "betű szerint és szám szerint" a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslata volt.
Arra a felvetésre, hogy a MOK most mégis kritikát fogalmazott meg - például a vezénylés és a másodállás szabályozásával kapcsolatban -, a kormányfő úgy reagált: most járvány van, a vezénylés élet-halál kérdés, ha menni kell, akkor menni kell, "mert ha valaki nem megy, vagy nem találunk mást a helyére, aki menne, akkor valaki meg fog halni, mert nem kap ellátást". Hozzátette ugyanakkor, hogy a vezénylés nem lehet napi gyakorlat, nem lehet őket rángatni ide-oda; "jól kell vezetni a kórházakat, jól kell tervezni, és akkor nem kell vezényelni, csak ha baj van".

A hálapénz felszámolhatóságát firtató kérdésre azt válaszolta, meg kell próbálni, hangsúlyozva ezzel kapcsolatban is, hogy a MOK kérte, ezért mellé mert állni.

Abban a kamarának igaza van - mondta -, hogy az elfogadott törvényben van több mint tíz olyan kérdéskör, amit később rendeletben kell szabályozni.

"Nem tudtuk le a problémákat, nem válaszoltunk meg minden kérdést, és jó néhány kérdést nem is tudunk megválaszolni az orvosi kamara nélkül, tehát rájuk szükség lesz a jövőben is" - magyarázta, megjegyezve, hogy az erkölcsi kérdések esetében a MOK-nak kell felállítania és betartatnia a sztenderdeket.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a mindennapokat érintő szigorításokra egyelőre nem kell számítani, mert a nemzeti konzultációban az a közvélekedés alakult ki, hogy az országnak működnie kell.