A kötelező katonai szolgálat bevezetése is fő téma lett a vasárnapi német választások előtt

Christian Lindner (FDP), Alice Weidel (AfD), Sahra Wagenknecht (BSW) és Jan van Aken (Baloldali Párt) kancellárjelöltek tegnap este a vasárnapi választások előtti utolsó tévévitán a CDU, a CSU, az SPD és a Zöldek magas rangú képviselői mellett álltak színpadra.

Robert Habeck kancellárjelölt helyett Németország jelenlegi külügyminisztere, Annalena Baerbock képviselte a vitán a Zöldeket.

Az ARD/ZDF közszolgálati televízió csütörtök este sugározta az „utolsó forduló” címmel meghirdetett eseményt. A vita résztvevői olyan témákat érintettek, mint Oroszország ukrajnai inváziója, a NATO, a sorkatonai szolgálat és az egészségügyi politika.Szóba került az illegális bevándorlás, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnához és a NATO-szövetséghez való hozzáállása, a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése, a hadiipari kiadások emelése, a gazdasági élénkítőprogram és az egészségügy helyzete - írja a Deutsche Welle.

Az egyik vita tárgyát képezte a kötelező katonai szolgálat visszatérése: Németországban 2011-ben eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot, amit most sokan visszaállítanának Oroszország háborúja miatt.Az Olaf Scholz SPD-kancellár kormánya által tavaly elfogadott törvénytervezetben fiatal férfiakat kérdeztek meg arról, hogy készek-e a német hadseregben, más néven a Bundeswehrben szolgálatot teljesíteni.

A CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását szorgalmazta.

Az AfD-s Alice Weidel a csütörtöki vitapódiumon azt mondta, hogy a sorkatonasághoz való visszatérésre szükség van, mivel Németország „már nem képes a honvédelemre”.BSW-s Wagenknecht elutasította a kötelező sorkatonai szolgálat gondolatát, mondván, ez a hivatásos hadsereg birodalma.

Carsten Linnemann, a CDU főtitkára azt mondta, hogy egy „kötelező szociális évet” képzel el. E javaslat szerint Linnemann szerint a németek eldönthetik, hogy a hadseregbe mennek-e, vagy más módon járulnak hozzá a társadalomhoz, például belépnek a tűzoltósághoz, vagy a polgári védelemben vesznek részt.

Az FDP-s Christian Lindner szerint a kötelező sorkatonaságot negatívan látja a gazdaság szempontjából, mivel az kivonja a fiatalokat a munkaerőpiacról.

Szóba került az európai hadiipari kiadások kérdése, az európai NATO-államok védelmi költségvetése.

A NATO 2025-ös adatai szerint az európai NATO-országok és Kanada összes katonai kiadása 429,3 milliárd dollár (408,9 milliárd euró) volt 2023-ban.Oroszország 2025-ös nemzeti költségvetését 2024 novemberében fogadták el. Médiajelentések szerint a kiadások nagyjából 430 milliárd dollárnak megfelelő összeget tesznek ki, ami csaknem 12 milliárd euróval magasabb a tervezett bevételeknél.A vita másik témája a német egészségügyi rendszer állapota volt.

A pártok tagjait arról kérdezték, hogy szerintük meg kellene-e szüntetni a magán egészségbiztosítást Németországban. A kérdésre „igen” vagy „nem” feliratú kártyákat emeltek fel.

Németországban a legtöbb ember állami egészségbiztosításban részesül, amelyet a nonprofit „betegpénztárak” vagy Krankenkassen nyújtanak. A magas jövedelműnek tekintett, bizonyos összeg felett keresőknek lehetőségük van magánbiztosításra váltani.

A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), a Baloldali Párt, az SPD és a Zöldek a magán-egészségbiztosítás eltörlése mellett vannak. Az FDP, a CDU és az AfD ellenzi az elképzelést.

Christian Lindner az FDP-től azt mondta, hogy a biztosítótársaságok között nagyobb versenyre lenne szükség.

Az AfD-s Weidel a migránsokat hibáztatta, amiért nem fizetnek be az egészségbiztosítási rendszerbe. Az egyik moderátor szembeszállt Weidelrel, és megemlítette, hogy sok migráns járul hozzá a német egészségügyi rendszerhez, például ápolóként vagy gondozóként dolgozik.

A németországi választásokat a bevándorlás témája uralja: a CDU és az AfD politikusai a bevándorláspolitika szigorításával kampányoltak, miközben élesen bírálták Olaf Scholz kormányát, amiért az nem tartja kézben a kérdést.

Friedrich Merz (CDU/CSU) javaslatai között szerepel az állandó ellenőrzések bevezetése a schengeni határokon, a német határon menedékjogot kérő személyek belépésének megtagadása, ha már egy másik uniós országon keresztül utaztak, illetve azoknak az őrizetbe vétele, akiknek azt mondták, hogy el kell hagyniuk az országot.