Már látszik, mi lehet a német választások kimenetele

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak február huszonharmadikán, vasárnap Németországban azt követően, hogy tavaly decemberben Olaf Scholz német kancellár elveszítette a bizalmi szavazást a törvényhozásban. A bizalmatlansági indítványt a kancellár nyújtotta be saját maga ellen, miután 2024 novemberében felbomlott a szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíció - írja a ludovika.hu-n megjelent elemzésében Kalas Vivien, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.

A belpolitikai válságot közvetlenül az idézte elő, hogy a kormányon belüli fiskális politikai ellentétek eredményeképpen Scholz menesztette a pénzügyminiszterét, aki egyben a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke is volt. Válaszképpen a liberális párt kilépett a koalícióból.

Németországban vegyes választási rendszer van, hiszen a polgárok egyéni választókerületi jelöltre, valamint pártlistára is szavazhatnak, a részletszabályok miatt azonban – ilyen például a túllógó mandátum esete – közelebb áll az arányos választási rendszerhez, hivatalosan megszemélyesített arányos rendszernek is szokták nevezni.

A pártlistákra leadott voksokat a Webster / Sainte-Laguë módszer alapján alakítják át mandátummá, amely azt jelenti, hogy a szavazatokat páratlan számokkal – 1, 3, 5 stb. – osztják végig, majd ezt követően – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – a legnagyobb hányadossal bíró politikai szervezetek jutnak képviselői helyekhez. Ezzel az eljárással a kisebb támogatottsággal rendelkező pártok könnyebben tudnak mandátumot szerezni, mint a Magyarországon is alkalmazott D’Hondt módszer esetében.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a legtöbb mandátumra a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetsége számíthat mintegy harminc százalékos támogatottságának köszönhetően. Kancellárjelöltjük a CDU elnöke, Friedrich Merz.

A második helyet az Alternatíva Németországért (AfD) szerezheti meg, ezzel pedig jelentősen javítana négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, amikor is az ötödik legtöbb képviselővel rendelkező párt lett a választásokat követően. A jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a felmérések szerint ez alkalommal mindössze a harmadik legnépszerűbb politikai erőnek bizonyulhat a vasárnapi voksoláson.Bármelyik párt nyeri is meg ugyanakkor a választást, nagy valószínűséggel egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, így koalíciós tárgyalások következhetnek, melynek során mind a belpolitikai, mind a külpolitikai látásmódot – ideértve az Európai Unióval (EU) kapcsolatos megközelítést is – össze kell majd egyeztetniük a feleknek.

A pártok európai integrációra vonatkozó elképzelései – az AfD kivételével – számos ponton megegyeznek egymással. A CDU/CSU, az SPD, a Szabaddemokraták, valamint a Zöldek is egységesebb, erősebb Uniót szeretnének, megerősítve a kooperációt több szakpolitikai területen. A világpolitikai folyamatok okán a kül- és biztonságpolitikai együttműködés, illetve a védelempolitika témaköre kapott kitüntetett hangsúlyt a pártprogramokban. A közösség hatékony működésének biztosítása céljából a politikai erők intézményi és döntéshozatali reformokat üdvözölnének, melyek mindegyike az integráció mélyülését vonná maga után.

A zöldek és a kereszténydemokraták a megvalósítás érdekében a többsebességes Európa létrehozását is lehetségesnek tartják, amelyben az egyes tagországra bízzák, milyen szorosan szeretnének kooperálni a különböző területeken. A megújult EU-ban a fent említett pártok mindegyike Németország és Franciaország mellett Lengyelországnak szán vezető szerepet.Az Alternatíva Németországért ezzel szemben teljesen új alapokra helyezné a nemzetek együttműködését. Az AfD kormányra kerülése esetén kiléptetné az országot az Európai Unióból, majd egy olyan új közösséget hoznának létre, mely megőrizné a tagállamok szuverenitását, bizonyos szakpolitikákban – például külső határok védelme, közös piac, európai kultúra megvédése – viszont közös cselekvés valósulna meg.

A radikális jobboldali pártnak nehéz dolga lesz, ha elképzeléseit – teljesen vagy részben – meg szeretné valósítani, ugyanis a koalíciókötést illetően egyelőre valamennyi releváns politikai szervezet elzárkózik az AfD-vel való kooperációtól.

A szerző az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.