A nyugdíj melletti munka? Megvan, kik dolgoznak a legtovább Magyarországon

Magyarországon is erős igény van, hogy öregségi nyugdíj mellett dolgozzanak a 65 év felettiek, aminek nem csak anyagi okai vannak, hanem más, pszichológiai tényezők is közrejátszanak.

A magasabb beosztásban dolgozó, felsőfokú végzettségű férfiak körében a legnagyobb a nyugdíj melletti munkavállalás.

Bár Magyarországon az uniós aránynál kevesebb, 20,5 százalék a 65 év felettiek aránya a teljes lakosság körében (az EU-s átlag 21,3%), az idősek aránya folyamatosan emelkedik, ami egyrészt a hosszabb élettartamnak, másrészt az alacsony születésszámnak tudható be.Akik a nyugdíjkorhatár elérése után is aktívak szeretnének maradni, alapvetően két lehetőség közül választhatnak: a halasztott nyugdíjba vonulás, illetve a nyugdíj melletti munkavégzés.

Magyarországon jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, magas beosztásban dolgozó férfiakra jellemző, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár után is dolgoznak.A képzetlen munkavállalókhoz viszonyítva szinte minden más foglalkoztatási kategóriában nagyobb a férfiak munkaerőpiaci aktivitása az előrehozott nyugdíjkorhatár után két évvel, de a legnagyobb különbség a felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva látható – olvasható a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányban.

A Magyar Kutatási Hálózat KRTK KTI kutatói (Bárdits Anna, Bíró Anikó, Elek Péter és Krekó Judit) tanulmánya hangsúlyozza, hogy a korhatár betöltése melletti munkavállalás összefügg a foglalkoztatáscsoporttal, ágazattal, keresettel, lakóhellyel és a már említett egészségi állapottal, valamint a családi helyzettel (van-e gondozásra szoruló családtag).

Az 1950-1951-ben született férfiak körében két évvel az előrehozott nyugdíjkorhatár elérése után 25 százalék körül alakul a foglalkoztatási arány.A korhatár után dolgozókon belül mintegy 70 százalék nyugdíj mellett, 30 százalék pedig úgy dolgozott, hogy még nem vonult nyugdíjba.

Az öregedő társadalom komoly kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és a munkaerőpiacot egész Európában. Míg Magyarországon 2001-ben a 65 év felettiek aránya még csak 15,1% volt, 2022-re ez az érték már 20,5%-ra emelkedett. Az OECD legutóbbi nyugdíjjelentése szerint hazánkban is szükséges lesz a nyugdíjrendszer módosítása annak érdekében, hogy az pénzügyileg fenntartható legyen.

A nyugdíjba vonulás dilemmája

A magyar munkavállalók jelentős része a korai nyugdíjba vonulásra törekszik. Ennek okai között szerepelnek a munkával kapcsolatos negatív tapasztalatok és a nyugdíjas élettel kapcsolatos pozitív elvárások.

-idézte Monostori Judit gondolatait Bíró Anikó, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa

Korábban a levonás nélküli, teljes nyugdíjhoz 38, az alacsonyabb összeget biztosító csökkentett előrehozott nyugdíjhoz 33 év szolgálati időre volt szükség. 2009-től azonban 40 évre nőtt a normál, 37 évre a csökkentett előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő.

2012-től, egy évvel a Nők 40 program bevezetése után pedig a kormány teljes egészében megszüntette a korengedményes és az előrehozott nyugdíjat.

-számolt be a nyugdíjrendszerbeli változásokról Bíró Anikó.

Milyen lehetőségei vannak az idősebb munkavállalóknak?

A nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók két fő lehetőség közül választhatnak:

1. Halasztott nyugdíjba vonulás– Ebben az esetben a munkavállaló a korhatár elérése után is dolgozik, amelyért cserébe magasabb nyugdíjat kap. A nyugdíj összege minden további munkában töltött hónap után 0,5 százalékkal nő, ami éves szinten akár 6%-os emelkedést is jelenthet.
2. Nyugdíj melletti munkavégzés– Azok, akik nyugdíjba vonulnak, de tovább szeretnének dolgozni, erre is lehetőséget kapnak. Különösen fontos változás volt 2018-ban, amikor megszűnt a nyugdíj melletti keresetek járulékkötelezettsége.

Kik dolgoznak tovább?

Nem minden szakmában jellemző az időskori munkavégzés. A kutatás alapján a magasabb képzettséget igénylő szakmákban sokkal gyakoribb a nyugdíj melletti munkavállalás. A felsőfokú végzettséget igénylő, vagy vezető munkakörökben dolgozók körében 20-25 százalékponttal gyakoribb a nyugdíj melletti munkavégzés, mint a képzettséget nem igénylő foglalkozások körében.Az 1950–51-ben született férfiak körében is gyakori a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás. Az ő esetükben két évvel az előrehozott nyugdíjkorhatár elérése után is 25 százalék körül van a foglalkoztatási ráta.  Közülük 70 százalék nyugdíj mellett, 30 százalék pedig úgy dolgozott, hogy nem vonult nyugdíjba. Az 1952-54 között született nőket vizsgálva azt látjuk, hogy a 40 év szolgálati idő elérését követő 5. évben is még 20 százalék körüli a foglalkoztatási arány.A nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás lehetősége azonban nem kizárólag az egyén döntésén múlik. A magánszektor munkaadói szabadon dönthetnek arról, hogy tovább foglalkoztatják-e az idősebb dolgozókat, és akár indoklás nélkül is megszüntethetik munkaviszonyukat.

A konferencián pozitív példaként elhangzott a LEGO hazai leánycégének az esete: a csoport az elmúlt években úgy vett fel több száz új munkaerőt, hogy közben figyeltek rá, hogy nyugdíjasok is bekerülhessenek a társasághoz. Olyan munkafolyamat-optimalizációkat hajtottak végre, amelyeknek hála az idősek is el tudnak végezni a cégnél egy-egy részfeladatot - mondta el az eseményen Kocsis László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője.

A szakmai konferencián Janovics Péter, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője néhány érdekes adatot is megosztott. Mint kiderült: az egyik oldalról a vármegyéjükben drasztikusan csökkent az utóbbi időben a regisztrált álláskeresők száma, ugyanakkor ezen belül a 60 év felettiek aránya folyamatosan nőtt. Annyira, hogy ez a mutató 2025-re elérte a 28 százalékot. Közülük mintegy 65 százalékról mondható el, hogy a legmagasabb iskolai végzettségüket vagy egy általános iskolában vagy egy szakmunkásképzőben szerezték.

A nyugdíjkorúak munkapiaci aktivitásáról szóló teljes szakmai konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.