A lakosság segítségét kérik az ázsiai tigrisszúnyog magyarországi terjedése miatt
HírekKomoly betegségeket, sárgalázat, nyugat-nílusi vírust vagy Zika-vírut is terjeszthet az ázsiai tigrisszúnyog, ez az eredetileg Délkelet-Ázsiában őshonos, de mára már szinte az egész világon elterjedt csípősszúnyog. A rovarnak tavaly 48, idén eddig pedig már 22 példányát azonosították az MTA Ökológiai Kutatóközpont szakemberei, a legtöbbet a fővárosban és környékén. Most a lakosság segítségét kérik, hogy felderítsék, mennyire terjed el hazánkban az ázsiai tigrisszúnyog.
A lakosság segítségét kéri a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, hogy felderítse, mennyire terjed el hazánkban az ázsiai tigrisszúnyog.
A feltérképezés túlzás nélkül életbevágó, mert egy meglehetősen veszélyes szúnyogfajtáról van szó, amely legalább 22-féle vírust terjeszt, köztük a sárgalázét, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis (a világon leggyakoribb agyelőgyulladás) vírusát, de potenciális terjesztője a Zika-vírusnak is.
Nem mellesleg a 4. helyen szerepel a Föld száz legrosszabb invazív fajai (100 of the World's Worst Invasive Alien Species) között, ami azt jelenti, hogy a világ egyik legdrasztikusabban terjedő faja.
Ráadásul opportunista, aktívan csípi az embert, a házi- és a vadállatokat, de a kétéltűeket, a hüllőket és madarakat sem kíméli.
Az ázsiai zebraszúnyogként is ismert rovar Délkelet-Ázsiában őshonos, de mára már szinte az egész világon elterjedt, mégpedig csupán az elmúlt három évtizedben és döntően passzív transzporttal, elsősorban az áruforgalom során.
Mivel a szúnyog tojásai hideg- és szárazságtűrőek, használt gumiabroncsokban vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni. Hollandiában és Kaliforniában, de Olaszországban is így tudott megtelepedni, majd nőni a tigrisszúnyog-populáció, ahonnan aztán szintén passzív módon vagy saját szárnyán tudott meghódítani újabb területeket.
Legnagyobb valószínűség szerint Olaszországon keresztül jutott el Dél-Franciaországba, Németországba, a Balkánra, a Cseh Köztársaságba, Spanyolországba és Svájcba.
Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben mára Európa számos országából igazolták a jelenlétét. A megjelenés azonban nem mindenhol jelent tartós megtelepedést, a fő korlátozó tényező a hideg tél.
A fajt már többször észlelték Magyarországon is, de azt nem tudjuk, mennyire elterjedt nálunk. Ezt az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság segítségével igyekeznek feltérképezni, akiktől már tavaly is azt kérték: jelentsék, ha tigrisszúnyogot látnak, küldjék be, ha esetleg agyoncsaptak egyet.
A 2019-es szezonban összesen 443 minta érkezett be az intézetbe, ezek közül 48 volt tigrisszúnyog, idén eddig 414 esetből 22-ben bizonyosodott be, hogy valóban a messziről származó vérszívóra bukkant a bejelentő.
A legtöbb csípősszúnyogot a fővárosban és környékén találták.
A kutatók megnézték azt is, hogy a fogott példányok hordoznak-e valamilyen kórokozót. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laborjában, DNS-technológiát alkalmazva, szűrőteszteket futtatak le a Flavivírusok (például a Nyugat-nílusi láz vírusa) és a Chikungunya vírus kimutatására. Az eddigi tesztek negatív eredményt adtak, de a begyűjtött szúnyogokon további szűréseket végeznek a Zika vírus, illetve a szívférgek után kutatva.
A „szúnyogprojekt” honlapján https://szunyog.okologia.mta.hu/ minden fontos információt megtalálnak a lelkes rovarászok, azt is, hogy pontosan hogyan kell begyűjteni és hová kell elküldeni a gyanús egyedeket.
