A magyar GDP további növekedését vetíti előre az EU gazdasági hangulatindexe

Hírek2024. júl. 11.Növekedés.hu

Az Európai Unió gazdasági hangulatindexének (Economic Sentiment Indicator, ESI) elmúlt három havi adatai alapján tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Ennek üteme azonban a második negyedévben jó eséllyel nem fogja jelentősen meghaladni az első negyedévben mért 0,8 százalékot, vagyis dinamizálódásról egyelőre nem lehet beszélni. Ez derül ki a legnagyobb magyar tulajdonú adattanácsadó cég, a Hiflylabs elemzéséből.

Az Európai Unió gazdasági hangulatindexének június végén publikált legfrissebb adatai szerint a májusi kis megtorpanást követően ismét javult az üzleti hangulat Magyarországon. A magyar ESI értéke az áprilisi 98,7-ről májusban 98,2-re esett, majd júniusban egy jelentősebb ugrással 101,7 pontra emelkedett. Ez az érték már az átlagosnak számító 100 pont felett helyezkedik el, tehát a gazdaság fokozódó élénkülését jelzi előre a következő időszakban.
 
Statisztikai összefüggés az ESI-index és a GDP változása között
 
Farsang Bence, a Hiflylabs adatelemzője szerint a magyar ESI hangulatindex pontszáma úgynevezett „puha statisztika”, mivel nem tényszámokra épül, hanem reprezentatív kérdőívekre adott válaszokra, amelyek a gazdaság különböző szegmenseiben működő cégek vezetőitől származnak.
 
A tapasztalat ettől függetlenül azt mutatja, hogy a havonta közölt értékek az esetek többségében nem csak kellő pontosságú becslést adnak a gazdaság állapotáról, de statisztikai összefüggés is kimutatható az ESI-index alakulása és a magyar GDP változása között. Az elmúlt évek adatainak elemzéséből kiderül, hogy az ESI-index 1 pontos emelkedése – más tényezőket figyelmen kívül hagyva – átlagosan 0,07 százalékpontos GDP növekedést vetít előre az előző negyedévhez képest
– vélekedik a szakember.
 
 
Ebből az összefüggésből kiindulva az ESI-index márciustól számított 3,2 pontos emelkedése alapján a második negyedéves magyar GDP adat várhatóan meghaladja az első negyedév értékét, a növekedés üteme azonban nem fog érdemben változni.
 
Jóllehet az elmúlt hónapok magyar hangulatindex mutatóiból folytatódó pozitív tendencia rajzolódik ki, ennek paramétereit elemezve még nem lehet határozott kilábalásról, a gazdaság egyértelmű dinamizálódásáról beszélni
– magyarázta Farsang Bence.
 
A hangulatindex módszertani korlátai
 
Bár az adatok statisztikailag megfelelő eredményt mutatnak, érdemes foglalkozni a hangulatindexek módszertani korlátaival.
 
Az üzleti hangulatot és a mérések pontosságát számos tényező befolyásolhatja, például kormányzati döntések, választási eredmények, globális válságok, háborúk, világjárványok vagy természeti katasztrófák. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az index számítása a kérdőíves eredményekre, sokszor szubjektív válaszokra támaszkodik, és nem egzakt gazdasági adatokra, mutatószámokra. Ezen felül mintavételi problémák is adódhatnak
 
 – mondta Farsang Bence.
 
A német hangulatindexek a legpontosabbak
 
Nem csak az Unió közöl rendszeresen olyan hangulatindex adatokat, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a magyar gazdaság aktuális állapotára vagy növekedési kilátásaira vonatkozóan.
Az OECD-nek szintén van ilyen mutatója, de idesorolhatjuk a német gazdaságkutató intézet, az ifo Institute által havonta publikált üzleti hangulatindexet is, amely a német gazdasággal kapcsolatos várakozásokra fókuszál.
 
Érdekesség, hogy ez utóbbi adja messze a legpontosabb előrejelzést a magyar GDP-változás irányára és mértékére. A 2005 és 2024 közötti időszak adatainak elemzése alapján az ifo Institute indexe 78,5 százalékban bizonyult pontosnak e tekintetben. A második helyen az ESI német hangulatindexe áll 71,5 százalékos eredménnyel, a harmadik az OECD magyar hangulatindexe 66,4 százalékkal, míg a legkevésbé pontos éppen az ESI magyar hangulatindexe 66 százalékkal.
 
A pontossági sorrend jól érzékelteti a magyar gazdaság nagymértékű német kitettségét. Németország továbbra is Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. A német részesedés a magyar exportban 2023-ban 26,3 százalék volt, míg a teljes magyar import 22,6 százaléka származott Németországból. A kitettség mértékét jelzi az is, hogy jelenleg több mint 2700 német cég mintegy 225 ezer embernek ad munkát Magyarországon.
 
Érdemes megjegyezni, hogy az ifo Institute által az elmúlt három hónapban publikált német hangulatindex adatok összességében stagnálást mutatnak. Ez szintén azt az állítást erősíti, hogy rövid távon nem lehet számítani a magyar gazdaság növekedési ütemének erőteljes gyorsulására.