A németek már mérlegelik a leválást az orosz gázról

Hírek2022. márc. 8.B.L.

Komoly erkölcsi kérdéseket vet fel Németország számára az orosz gáz vásárlása, mert a bevételekből a moszkai vezetés az Ukrajna elleni inváziót is finanszírozza. A német gázimport több mint fele az oroszoktól érkezik, a leválás olyan drágulást hozna, ami megtörhetné a gazdasági növekedést - írja a Die Zeit.

Akár tetszik, akár nem a Németországba irányuló gázexport finanszírozza Putyin háborúját. A kormánynak fel kell készülnie arra az eshetőségre is, hogy lemond az orosz gázról – legyen ennek bármilyen méretű gazdasági következménye -  írja a német Die Zeit szerkesztőségi cikke.

Mostanra Németország számára világosság vált, hogy nem bagatellizálhatja az orosz fenyegetést, ezért is hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnába, és erős gazdasági szankciókat vet ki az oroszokra, ami hatalmas történelmi lépés német részről.

Annalena Baerbock, német külügyminiszter szerint ezek a lépések megbéníthatják az orosz gazdaságot. Az orosz gáz azonban továbbra is érkezik Németországba, melyért a németek fizetnek és ezzel indirekt módon pénzelik a háborús törekvéseket.

Nincs elég megújuló energia

A német gázimport 55 százaléka Oroszországból érkezik, az olajimportnál ez az arány 50 százalék - írja a lap. Gáztartalékaik legfeljebb a jövő tél beálltáig tartanak ki.

Az orosz gáz hiányát magas költségráfordítással sem lehetne teljes mértékben pótolni, emellett egyes iparágak leállnának, cégek mennének csődbe, és sok munkavállaló kerülne utcára. Magas lenne az infláció, recesszió fenyegetne, ami a társadalom széles rétegeit érintené. Arról nem is beszélve, hogy a klímacélok sem lennének tarthatók.

Lemondani az orosz gázról tehát költséges, és rengeteg nélkülözéssel járna,ennek ellenére hasznos lenne a német gazdaság számára a szélenergia fejlesztés felgyorsítása és technika előfeltételeinek széleskörű megteremtése.

Mennyit árthatnak a szankciók?

Az orosz gazdasági mutatók a krími háború óta jelentősen leromlottak. Oroszországban az egy főre eső, dollárban nominált GDP 2014 óta csökkent, és valószínűsítheti, hogy a háború következtében ez a mutató tovább romlik.

Az orosz gazdaság nem tud felmutatni vezető technológiai vállalatokat, a korrupció pedig visszafogja a gazdasági fejlődést.

Ezért megalapozott az az elgondolás, hogy a kereskedelmi embargók igenis alkalmasak a nyomásgyakorlásra. A szankciók jelentik az egyetlen bevethető fegyvert, a konvencionális hadviselés a Nyugat számára jelen pillanatban ugyanis kizárt.

A lap szerint abban azonban bízhatunk, hogy ezek a büntető intézkedések megakadályozzák abban, hogy a korábbi Varsói Szerződés államaira vonatkozó fenyegetését valóra váltsa, ha már Ukrajnából nem enged.

Drága lenne orosz gáz nélkül

Az Északi Áramlat 2 még nem szállított gázt, üzembe helyezése nem történt meg. Március 2-án állította le a német kormány a projekt tanúsítását, válaszul az ukrán háborúra. Az Északi Áramlat 1 a német gázszükséglet felét biztosítja, ennek elzárása egyelőre túl bátor és kockázatos lenne.

A német kancellár dolga, hogy felkészítse választópolgárait egy esetleges orosz gáz nélküli életre - véli a lap. Hosszú ideig azonban az Északi Áramlat 2 leállítása ügyében sem akart nyilatkozni, pedig Lengyelország is a bojkott mellett szavazott.

Scholz: Nem megy egyik napról a másikra a leválás

A német kormány teljes erővel dolgozik EU-s és EU-n kívüli partnereivel "az orosz energia alternatíváinak kifejlesztésén, ez azonban nem megy egyik napról a másikra" - mondta hétfőn Olaf Scholz. A német kancellár kiemelte: az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat.

A kancellár kiemelte: Németország üdvözli, hogy a nemzetközi közösség "mélyreható és célzott szankciókkal" válaszol az "ukrajnai orosz invázióra".

Azonban "Európa szándékosan kivonta az Oroszországból származó energiaszállítmányokat a szankciók alól", mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia. Az orosz importból származó energiahordozók "alapvető fontosságúak" a közszolgáltatások és "polgáraink mindennapi élete szempontjából" - írja az MTI.

Közös európai energiakassza?

Az euró válsága és koronavírus okozta helyzet az elmúlt két évben bizonyos szintig összekovácsolta Európát. Lehetséges, hogy egy közös energiaellátási projekt hozná még közelebb egymáshoz a tagállamokat? 

Egy kollektív európai energia-büdzsé demonstrálná az összezárást kifele és befele egyaránt - vonja meg a mérleget a Die Zeit.