A nyelvvizsga hiánya miatt még most is rengeteg diploma úszik el
HírekA mai, egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban a más nyelvek ismerete létfontosságú készség, a karrier kulcsa a nyelv. Felkészít a versenyre és a sikerre a globális gazdaságban. Úgy a hazai, valamint külföldi álláskeresési oldalakon egyértelműen látható a tendencia, hogy előtérbe került az idegen nyelveken beszélő munkavállalók keresése, mert a munkaadók olyan szakembereket keresnek, akik zökkenőmentesen tudnak kommunikálni munkatársakkal, ügyfelekkel az új és egyre bővülő nemzetközi piacokon.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírja hogy „a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá előírt nyelvvizsga letétele, az oklevél kiadásához felsőfokú alapképzésben általánosan előírt középfokú „C” típusú általános nyelvvizsga bemutatása.”
Habár Magyarországon a nyelvvizsga hiánya miatt visszatartott diplomák száma a 2013. éves 17 ezer darabról, 2019. évre 9 ezer darabra csökkent - olvasható a penzugyiszemle.hu-n megjelent elemzésben.
A visszatartott diplomák 25 %-a oktatási (csecsemő- és kisgyermekgondozók, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok), 23 %-a mezőgazdasági, 19%-a gazdaságtudományi területről származnak.
A COVID-19 járvány és a nyelvvizsga-amnesztia visszavetette a nyelvvizsgázók számát. 2021. évben csaknem felére csökkent a nyelvvizsgázók száma a 2012-es évhez képest. A nyelvvizsga-amnesztia eredményeként közel 140 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül.
A felmérés szerint a 15-30. év közötti magyar fiatalok 38 %-a nem szeretne új nyelvet tanulni. A képet tovább árnyalja, hogy a magyar fiatalok 49 %-a úgy gondolja, hogy elég kizárólag az anyanyelvük ismerete a tanulmányaik során.
Magyarország 2019. évtől nem rendelkezik idegennyelv-tudás fejlesztési stratégiával.
„A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig Fehér könyv 2012-2018” (Fehér könyv) című dokumentum tartalmazta az idegennyelv-oktatás fő céljait.
A Fehér könyv célja az volt, hogy „az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv – a szakiskolák esetében egy idegen nyelv – elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon - olvasható a Pénzügyi Szemle elemzésében.
