A vártnál gyengébb adat érkezett a boltok forgalmáról

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit - írja a Központi Statisztikai Hivatal.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5%-kal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – jelentős bázishatás eredményeként – 6,9%-kal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2%-kal maradt el az előző havitól, amit részben a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlások és a kiutazó turizmus növekedése magyaráz. 2024-ben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6%-kal meghaladta az előző évit.Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2%-kal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,8%-kal növekedett.¹

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,5%-kal bővült. Az eladások volumene a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,5, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,7, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,4%-kal nőtt, a használtcikk-üzletekben 1,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,8%-kal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 0,5%-kal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 6,9%-kal csökkent.A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 20%-kal nőttek.

Makrogazdasági szempontból a most beérkezett fogyasztási adatot nehéz értelmezni: novemberben az átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt éves alapon, így a kiskereskedelmi forgalom gyenge teljesítménye makrogazdasági oldalról nehezen indokolható - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

A külföldi utazások és a kevesebb rokonlátogatás mellett esetleg még a külföldi webáruházak jelentősebb forgalma indokolhatta a gyenge adatot, hiszen ez nem jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban – és a költségvetésnek sem hoz áfa-bevételt.

Ez azt jelentené, hogy a magyar kiskereskedelemben a magasan ragadt árszínvonal továbbra is probléma, a most ajánlott árak sok esetben versenyképtelenek, ami pedig gátja a forgalom bővülésének és így a gazdasági növekedést is fékezi.

Az év egészét tekintve a kiskereskedelem bővülése 2,6 százalékot tett ki. Ez a 9 százalék körüli reálbéremelkedés nyomán nem egy kiugró teljesítmény és elmarad a fogyasztás 4-4,5 százalék körüli növekedésétől.

A kiskereskedelmen belül leginkább az élelmiszerüzletek forgalma nőtt, 3,7 százalékkal, azaz a korábbi lefelévásárlások elkezdtek visszafelé korrigálni. A nem-élelmiszerek forgalmának 2,4 százalékos bővülése viszont arra utal, hogy a korábban elhalasztott fogyasztás pótlásáról szó sincs.

Tekintettel arra, hogy az idei évben a bérek vásárlóereje várhatóan tovább nő – ha nem is olyan mértékben, mint tavaly - , a kiskereskedelmi forgalom növekedésének elvben nem lenne akadálya.

Kérdés, hogy a külföldi webáruházak térnyerése és a bevásárlóturizmus nyomán mennyire látszik majd a fogyasztás bővülése a kiskereskedelemben is vagy mennyire csak külföldi szereplőknél jelenik meg.

Ez meghatározza majd azt is, hogy a gazdasági növekedés az idén miként alakul, a nagyobb reálkeresetek tudják-e pörgetni a hazai gazdasági teljesítményét.