A vártnál sokkal jobb hír jött az inflációról: több élelmiszer ára is csökkent

Meglepően kedvező adatok érkeztek az inflációról: augusztusban az egy évvel korábbiakat átlagosan 3,4%-kal meghaladták, júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak a fogyasztói árak - írja a Központi Statisztikai Hivatal.

Havi összehasonlításban kiugró az üdülési szolgáltatások drágulása, az éves összehasonlításnál pedig a legmagasabb áremelkedés a szolgáltatásoknál, a lakbéreknél, és egyes élelmiszereknél látható.

• Júliushoz képest a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára sem változott, ezen belül a vaj és vajkrém 2,3, a péksütemények 1,9, a kávé 1,8, a tejtermékek 0,6, a tej 0,5%-kal többe, a tojás 2,3, a száraztészta 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 1,2%-kal kevesebbe kerültek.
• A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,4, a lakbér 0,9%-kal drágult.
• A ruházkodási cikkekért 1,3, a háztartási energiáért 0,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, utóbbin belül a vezetékes gáz szintén 0,1%-kal lett olcsóbb.
• A járműüzemanyagok ára 0,8%-kal csökkent.

12 hónap alatt, 2023. augusztushoz viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 2,4%-kal nőtt, ezen belül a liszté 27,7, a csokoládé és kakaóé 10,6, az éttermi étkezésé 8,0, a gyümölcs- és zöldségléé 6,7, az étolajé 5,5, a tejé 4,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,4, a sertéshúsé 3,4%-kal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 8,1, a tojásé 7,9, a tejtermékeké 5,7, a cukoré 4,6, a kenyéré 1,7%-kal csökkent.
• A szolgáltatások 9,5%-kal drágultak, ezen belül a lakbér és a testápolási szolgáltatások 10,6–10,6, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a sport- és múzeumi belépők 8,8, a lakásjavítás és -karbantartás 8,5, az üdülési szolgáltatás 6,2%-kal.
• A ruházkodási cikkek ára 4,5, a szeszes italok, dohányáruké 3,9%-kal emelkedett, utóbbin belül a dohányáruké 3,8%-kal.
• A háztartási energia 4,3, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,7%-kal olcsóbb lett.
• A tartós fogyasztási cikkekért 0,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 6,7%-kal csökkent, az ékszereké 9,2, az új személygépkocsiké 6,6, a szobabútoroké 2,3, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7%-kal nőtt.
• A gyógyszer, gyógyáruk 5,9%-kal drágultak.
• A járműüzemanyagok 2,9%-kal olcsóbbak lettek.

Az inflációs ütem több ok miatt is alacsonyabb:

- mérséklődtek az energiaárak

- a lakossági fogyasztás továbbra is óvatos

- csökkent az euróövezetben mért infláció

- GVH Árfigyelő hatékonyan működik

- mérséklődik a szolgáltatásoknál alkalmazott visszatekintő árazás hatása

- magas a tavalyi bázis.

A mai adat fontos a szeptemberi kamatdöntés szempontjából. Ez egyértelműen támogatja a kamatcsökkentést (és így gyengíti a forintot), hasonlóan a nagy jegybankoktól várt kamatcsökkentéshez

- írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Az infláció értékelése kapcsán azonban érdemes kiemelni azt is, hogy a maginfláció a teljes inflációnál magasabb, 4,6 százalék, ez pedig arról árulkodik, hogy az inflációs nyomás nem tűnt el teljesen a gazdaságból. Ebben nagy szerepe van a szolgáltatásoknak, itt azonban a visszatekintő árazás miatt jövőre kisebb drágulás várható.

Ugyanakkor a gyenge árfolyam és a tegnapi gyenge költségvetési adat gátat jelenthet a kamatcsökkentés szempontjából – ez utóbbi erősen rontja a kockázati megítélést, így a szeptemberi döntés egyelőre nem tekinthető lefutottnak a korábbi várakozásokkal ellentétben.

Mint írja, a 397 körüli árfolyam pedig minimálisra csökkenti a kamatcsökkentés esélyét, ehhez egy 392-393 körüli vagy az alatti árfolyamra lenne szükség. A következő hetek árfolyammozgásai, a nagy jegybankok döntései és kommunikációja, illetve a költségvetés irányából érkező hírek határozzák meg, hogy a jegybank tud-e kamatot csökkenteni anélkül, hogy ezzel a forint jelentős gyengülését kockáztatná.

Az infláció szeptemberben az augusztusi szintje alatt alakulhat, majd a bázishatások miatt egy átmeneti növekedés következik. A mai adat alapján az év végére nem várható az 5 százalékos szint elérése, az infláció az év egészét tekintve pedig 3,9 százalékon alakulhat és ehhez hasonló értéke vehet fel a jövő évben is. Az infláció kapcsán továbbra is meghatározó tényező a forint árfolyamának változása, illetve a kereslet alakulása, valamint az esetleges külső sokkok - hangsúlyozza Regős Gábor.