Akata boszorkány - Könyvajánló

A napjaink Nigériájában játszódó regény 12 éves albínó főhősnője, Sunny Nwazue is leopárdember. Amerikai születésű, azonban 9 éves korában családja úgy döntött, visszaköltöznek Nigériába. Az akata szó vadállatot jelent, a sötétbőrű amerikaiak vagy az idegenben született afrikaiak csúfneve, így az övé is ez lett – a beilleszkedés nem volt zökkenő mentes.

Sunny azonban Nigériában ráébred különleges képességei vannak, feltárul előtte rég halott anyai nagyanyja hátborzongató története.

Ekkor ismeri meg a szabad leopárdemberek mítoszát is: kétezer évvel ezelőtt világszerte mészárlás áldozataivá váltak, ám az emberiség fejlődésével egyre szervezettebbek lettek.

Egyes országokban boszorkányoknak, máshol varázslóknak, sámánoknak, mágusoknak nevezik őket, „szóval nem csak sötét bőrűekről van szó”.

A leopárdemberek nem olyanok, mint a többi ember, a bárányok. Utóbbiak számára ugyanis a pénz, az anyagi javak a legfontosabbak a világon. Nem baj, ha valaki lop, csal, hazudik, öl, vagy végtelenül ostoba, ha van pénze, és számos tárgyat birtokol, akkor ezek mindent felülírnak. A leopárdember chittimet (leopárd fizetőeszköz) csak tanulás által szerezhet. Minél többet tanul, annál több chittim hull alá varázslatosan az égről.

A fantasy rajongói ismerős témákat élvezhetnek afrikai környezetben.

Csakúgy, mint minden fiatal mágusnak, Sunnynak is meg kell tanulnia a varázslás szabályait, és meg is kell fizetnie annak árát, amikor hirtelen felindulásból megszegi az egyik előírást.

Egy napon nagy tudású tanítóik Sunnyt és három társát arra szemelik ki, hogy megállítsák a sajtóban Fekete Kalapnak titulált sorozatgyilkost, aki a gyermekek köréből szedi áldozatait. E varázsló kvartett minden tagja egyedi, olyan képességek birtokában vannak, amelyekkel a másik három nem rendelkezik, és amelyekkel biztonságban tudnak tartani másokat.

A regényben életre kelnek a mítoszok: valósággá válnak a kísértetek, a boszorkányok, a démonok, az alakváltók és a maskarák, amelyek megölhetnek, elrabolhatják a lelkedet, elvehetik az elmédet, a múltadat, átírhatják a jövődet, és még a világvéget is elhozhatják.

Ugyanakkor a mai világban játszódik, ami megjelenik a mobiltelefonok és a számítógépek ügyes használatában, vagy egy-egy hétköznapi helyszín leírásában.

Nnedi Okorafor az afrikai tudományos-fantasztikus, fantasy műfaj egyik legjelesebb kortárs regényírója. Ismertető jegye, hogy történeteit az afrikai kultúra kreatív, hangulatos környezetébe helyezi és rendkívül emlékezetes karakterekbe szövi azokat. Regényeiért többek között elnyerte a World Fantasy Award-ot, a Hugo-díjat és a Nebula-díjat.