Alkotmánybíróság: a parlament rábólintott az új tagokra

A képviselők Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot, a Tisza Párt frakciójának jelöltjeit választották meg alkotmánybírónak, mindannyiukra 137 igen és 6 nem szavazat érkezett.

Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, alkotmányjogász. Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász. Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója. Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró polgári jogász, európai jogi szakjogász, 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Szomora Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanár.

Az Országgyűlés azért választott új tagokat a testületbe, mert szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak - Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének, Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak - lejár a megbízatása, miután az alaptörvény júliusban elfogadott, tizenhetedik módosítása kimondta, hogy "az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik". Novemberben lejár Czine Ágnes alkotmánybírónak, a testület elnökhelyettesének 12 éves megbízatása is.

A törvény szerint az Országgyűlésnek hatvan napja volt, hogy új alkotmánybírókat válasszon a távozók helyére.

A parlament a képviselők kétharmadának szavazatával, titkos szavazáson választja meg az új alkotmánybírókat kilenc évre. A bírók megbízatásának hosszát szintén a tizenhetedik alaptörvény-módosítás csökkentette 12-ről kilenc évre.

Részletek derültek ki a gázolaj-kompenzációról

Kármán András pénzügyminiszter előterjesztőként elmondta: a világpiaci árakat nem tudják befolyásolni, de azért kötelességük tenni, hogy segítsenek az áremelkedésben leginkább érintetteknek és enyhítsék az áremelkedés rövid távú hatásait - mutatott rá, kiemelve: mindezt oly módon, hogy ne ösztönözzék az üzemanyag-turizmust és ne idézzenek elő olyan helyzetet sem, amelyben a kereskedők felhagynak az üzemanyag-importtal és rövid időn belül üzemanyag-hiány lép fel Magyarországon. Ismertette: a kormány a 150 lóerő alatti dízelautóval rendelkező magánszemélyeknek szeptember, október, november és december hónapokra öt-ötezer forintos, év végéig 20 ezer forintos támogatást nyújt. Az első havi összeg októberben érkezik, anélkül, hogy külön kellene kérvényezni. Azoknak, akiknek szerepel a NAV-adatbázisában bankszámla-számuk, oda érkezik az utalás, akiknek ilyen nincs, azok postai úton kapják meg. Azok, akik 2026. január 1-e után vásárolták meg az autót, szintén megkapják a támogatást, csak néhány héttel később. A támogatás kiterjed az őstermelőkre és egyéni vállalkozásokra, ha a gépjármű magánszemély nevén van. A 150 lóerőt azért határozták meg, hogy a kis- és közepes járművek tulajdonosait tudják támogatni. Nem gondolják, hogy az állam feladata lenne közpénzből támogatni a nagyteljesítményű gépjárműveket - közölte. Jelezte: a mezőgazdasági termelők terheinek érdemi csökkentése érdekében a megfizetett jövedéki adó teljes összege visszaigényelhető lesz év végéig a jogszabályban meghatározott hektáronkénti korlátig.

A dohánygyártmányok jövedéki adójáról közölte: a módosítással keletkező 90 milliárdos többletet az egészségügyi források bővítésére fordítják. A jövedéki adó emelése a teljes termékköre kiterjed és november 1-én lép hatályba. A cigaretta esetében a jövedéki adó emelés 9, a hevített dohány esetében 25, a finomra vágott fogyasztási dohány esetében 26 százalék lesz. A végső fogyasztói árnál a cigarettánál 5, a hevített dohánytermékeknél mintegy 10 százalékos emelkedés várható.