Andor László: A rugalmas foglalkoztatás növeli a bizonytalanság érzetét

Hírek2019. ápr 26.Szabó Anna

A gazdasági fellendülés gyengeségének is tekinthető, hogy nőtt a rugalmas foglalkoztatás Európában: az elhelyezkedés ugyan könnyebb lett, de nőtt a bizonytalanság érzete is – mondta Andor László.

Bővíti a munkahelyhez jutás esélyeit az egyre népszerűbbé váló úgynevezett atipikus foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan azonban az alacsonyabb bérek és a bizonytalanság növelhetik az egyenlőtlenséget - mondta Andor László, a Corvinus Egyetem tanára az Új foglalkoztatási formák és az európai válaszok című fórumon.

A Magyar Közgazdasági Társaság munkaügyi és nemzetközi gazdasági szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén a volt uniós biztos a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

a válság utáni kilábalás viszonylagos törékenységét is mutatja az atipikus formák növekedése. Ez részben azzal magyarázható, hogy a rugalmas munkák növelik a munkahelyek számát, ugyanakkor megkérdőjelezik a magasabb foglalkoztatottság stabil fenntarthatóságát,

mivel - a gyorsabb munkahelyváltások révén - gyakoribbá tehetik a munkanélküliséget, az úgynevezett forgóajtó-hatást.

A németországi példákat említve Andor László kitért az egyes atipikus foglalkoztatási formákra, amelyek a standard munkaszerződéssel szemben sokszor nem teljes állást jelentenek és jelentős részben csak határozott időre szólnak. Ide tartozik az úgynevezett munkavállaló-megosztás (employee sharing), az önfoglalkoztatás, a megbízási szerződés, az otthoni távmunka, a részmunkaidős állás.

Általánosságban elmondható, hogy 

az utóbbi időben a standard módon alkalmazott munkavállalók aránya visszaszorulóban van, de még mindig 50 százalék felett alakult a közel teljes foglalkoztatottságot produkáló Németországban.

A rugalmas foglalkoztatási formák közül a legnépszerűbb a részmunkaidős állás, amely a munkaerőpiacon mintegy 18 százalékos részt ad ki. Az atipikus formák előnyben részesítésének egyik legfontosabb oka, hogy a munkaadók igénye nőtt a munkaerőállomány rugalmasságára, a dolgozók igénye is változó, a munkaerőpiac piac egyre inkább deregulált, továbbá a digitalizáció és a robotozáció is befolyásolja a foglalkoztatást.

A távmunka előnyeiről és hátrányairól Andor László úgy fogalmazott, hogy a munka és a magánélet összehangolásában segít a távmunka, ugyanakkor elmosódik a munkaidő határa, és

a fix munkahellyel rendelkezőknél a társadalmi integráció magasabb fokú.

A munkaerőpiaci szabályozás számára három fő kihívást említett: a munkahely volumene, a munkahely minősége és a szociális védelem.

Az MKT fórumán Simonyi Ágnes, az ELTE Társadalomtudományi Karának címzetes egyetemi tanára előadásában

a felgyorsult adatközlés fontosságára hívta fel a figyelmet a foglalkoztatásban.

Meghatározó elemként említette az életkor kitolódását a munkaerőpiacon, a szervezeti rugalmasság igényét, a platform gazdaság és a sharing economy szerepének növekedését, a robotizációt, illetve a képzési-oktatási rendszerek áthangolásának szükségességét.

Magyarországon jelenleg közel 4,5 millió fő dolgozik, ami 69,5 százalékos foglalkoztatási aránynak felel meg a 15-65 év közöttiek körében.

A közmunkások száma az elmúlt időben csökkent, jelenleg 125 ezer fő körül mozog, a magyar munkanélküliségi mutató hat százalék lenne a közmunkások nélkül.