Elszállhat-e az infláció a babaváró hiteltől?

Belső kereslet

Az idei eddigi inflációs adatok szerint az infláció, de még a jegybank által szorosabb figyelemmel kísért adószűrt maginfláció is a 3 százalékos jegybanki cél fölé került, és a trend egyelőre emelkedő. A hatás jórészt a belföldi kereslet növekedéséből származik, annak viszont legfőbb összetevője az erőteljes, 10 százalék körüli bérnövekedés.

Hogy mekkora összeg okozza ezt a keresletnövekedést, azt hozzávetőlegesen ki lehet számítani az egy éves bérnövekedés és a foglalkoztatottak száma alapján. Az utolsó KSH jelentés szerint a családi kedvezmény figyelembevételével számított havi nettó átlagbér közelítette a 250 ezer forintot, az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy ebből 25 ezer forint volt az éves bérnövekedés, ami éves szinten 300 ezer forint.

Konkrét összeg

A foglalkoztatottak létszáma a 4,5 milliót közelíti, és a KSH ugyan ebből csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégek alkalmazottait veszi figyelembe, ami 2,7 millió fő, vélelmezzük, hogy az adat a többiekre is érvényes. Igaz ugyan, hogy papíron az 5-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozásoknál sokkal kevesebb lehet a kimutatott bér (rengeteg minimálbéres lehet), de ezt közismerten kompenzálja ebben a körben a zsebbe adott pénz (szürkegazdaság).

Nos, a 4,5 millió és a 300 ezer szorzata 1350 milliárd, nagyjából ennyivel növekedett összességében tavaly az alkalmazásban állók keresete. Természetesen egyéb tényezők is növelik a belső fogyasztási keresletet, de messze ez lehet a legfontosabb tényező, így ebből indulunk ki, amikor megpróbáljuk felmérni, mit jelenthet majd a keresletben a babaváró hitel néven felvehető korlátlan felhasználású kölcsön.

Babaváró hitel kereslet

Korábbi elemzésünkben kiszámoltuk, hogy ha minden 18 és 41 év közti hölgy férjnél lenne és megfelelne minden más feltételnek is, és mindenki felvenné a 10 milliót, akkor elméletileg 14 500 milliárd forint lenne a teljes összeg. Számoljunk úgy, hogy a feltételeknek a szóba jöhető korosztályok fele felel meg, ez durván 7000 milliárd forint lenne. Közülük nyilván sokan nem akarnak már gyereket, igaz, egy részüket akkor is vonzza a személyi kölcsönöknél olcsóbb hitel.

Ezek alapján is nehéz meghatározni, kinél mekkora lesz a motiváció, de induljunk ki abból, hogy maximálisan minden második házaspár, aki ténylegesen jogosult, felveszi a hitelt. Ekkor 3500 milliárd lenne a pénzkiáramlás 3 év alatt, vélhetően döntően az időszak első részében. Ez egy maximális összeg, a valódi igény felbecsülhetetlen, de élünk azzal a feltételezéssel, hogy ennek a harmadát, azaz 1200 milliárdot biztosan felveszik.

Részleges fogyasztási felhasználás

A felvett hitel nyilván nem fog egészében fogyasztási célokat szolgálni: egy részét lakásvásárlásra fordítják, akár önerőként, akár lakáshitel helyett: más részéből államkötvényt vesznek, legalábbis azok, aki gyereket terveznek, tehát számítanak a 0 százalékos kamatra (ez is lehet az egyik állami cél). Az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy a pénz felét elköltik. Ha az előbbi biztosan felvett összeggel számolunk, akkor 600 milliárdot költenek fogyasztásra, ha ennél lényegesen nagyobb a hitelfelvételi kedv, akár a duplája is lehet.

Plusz egy évi bérnövekedés

Összesítve azzal számolhatunk, hogy nagyjából az egy éves összesített nettó béremelkedésnek megfelelő összeg fog megjelenni, mégpedig döntően az idén nyári indulást követő két éven belül. A belföldi keresletet megnövelő hatás olyan lehet, mintha a következő két évben lenne még egy „rendkívüli” 10 százalékos béremelés.

Az amúgy is jócskán a jegybanki cél fölé szökött inflációnak ez igencsak komoly lökést adtak, elvileg ez ahhoz is elég lehet, hogy a jegybank által még elfogadott szint (+1, azaz 4 százalék) fölé kerüljön a pénzromlás üteme. Ez egyrészt kikényszerítheti az MNB monetáris politikájának komolyabb szigorítását, másrészt előfordulhat, hogy a rendkívüli kereslet hatására még ebben az esetben is átmenetileg magasabb marad az infláció, mint a jegybanki cél. Ez a hatás átmeneti, hisz ha a legtöbben felvették a hitelt, úgyis visszaesik a lehetséges új igénylők száma még akkor is, ha 2022-ben meghosszabbítanák a programot.

Extra hatások

Ezzel a hatással biztosan számolnak a döntéshozók, ahogy azzal is, hogy önmagában a plusz kereslet előrehozhatja a növekvő fogyasztás révén a későbbi gazdasági növekedést is. A jegybanki célnál magasabb infláció hátránya kisebb lakossági bizalomvesztés lehet, bár miután a lakossági államkötvények kamata mind az inflációkövető, mind az új tervezett nemzeti kötvény esetében meg fogja haladni az inflációt, ez mérsékli ezt a hatást.

Még egy hatása lehet a magasabb inflációnak: általa lezajlik a forint felértékelődése, anélkül, hogy a forintárfolyam akár egy szemernyit erősödne. Az eurózónában ugyanis akár tartósan is az ottani 2 százalék alatt lehet az infláció, nálunk viszont jócskán a 3 százalékos célérték felett, így az árszínvonal évi kb. 2 százalékkal közeledik az ottanihoz, vagyis az alacsony nominális és a jóval kedvezőbb vásárlóerő-paritáson számolt GDP-nk közti különbség csökkenni kezd, ugyanúgy, mintha azonos inflációs szint mellett a forint erősödne.