Áramlik ki a pénz a régióból a dollár erősödése miatt

A mai döntést befolyásoló tényezők közül Virág Barnabás kiemelte: a hazai infláció 3,2 százalékra emelkedett az üzemanyagárak és az élelmiszerek drágulása miatt, ugyanakkor negyedéves és éves alapon is visszaesett a GDP, az ipar és az építőipar zuhanása miatt. Emellett a szolgáltatások hozzáadott értéke csökkentette a GDP mérséklődését.

Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a jegybank feladata fenntarthatóan elérni az inflációs célt.

Stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés kiemelt fontosságú, az infláció árnyékát is el kell törölni, vagyis az alacsony infláció a gazdasági szereplők inflációs várakozásaiban is szerepeljen

- tette hozzá.

Mint mondta, huzamosabb ideig maradhat a 6,50 százalékos alapkamat, a pénzügyi stabilitás megőrzését alapvetőnek tartja a tanács.

Infláció, reálgazdasági folyamat, külső kockázatok

Az októberi infláció a várakozásknál kedvezőbben alakult, és a szolgáltatószektor árazásában a mobiltelefon és internetszolgáltatások ára korábban soha nem látott mértékben csökkent.

Érdemes lesz odafigyelni a profitinflációra: a mobiltelefon és internetszolgáltatásoknál 2022-23-ban 105 százalékos profitemelkedés volt, októberben 7 százalékos volt az árcsökkenés.

Az inflációs adatok körültekintő értékelésre van szükség:

- az élelmiszeráraknál az átárazások mértéke magasabb az átlagnál, 

- a forint-árfolyam szeptember óta az euróval szemben 4 százalékkal, a dollárral szemben 8 százalékkal gyengült

- a jövedéki adórendszer valorizálása jövőre emeli az inflációt

A reálgazdasági helyzetkép

A harmadik negyedévben a kelet-európai régióban a várakozások alatti volt a GDP-növekedés, a dél-európai régiók ennél sokkal jobb számokat hoztak.

A hazai visszafogott növekedés mögötti tényezők: egyrészt a belső fogyasztás élénkülése zajlik, a reálkeresetek nőnek, a hitelpiac élénkül, a kiskereskedelmi adatokban látszódik az óvatossági motívum oldódik – ezek a monetáris politika hatókörén belül vannak.

Ezen kívül eső tényezők:

- az agráriumban az aszály csökkentette a termésátlagot,

- szoros az együtt mozgás a német és a magyar ipar és a német konjunktúra között,- a beruházások elmaradása: a beruházások iránti kereslet alacsony, az állami beruházások elhalasztása

- a vállalatok részéről a vevők hiánya, az árak emelkedése, a munkaerőköltség emelkedése, a beszállítók áremelése, magas energiaárak csökkentik a hazai beruházási kedvet.

Kockázati környezet

A dollár erősödése, az amerikai gazdaság erőteljes növekedési pályája, emellett a geopolitikai kockázatok emelkedése mellett az utóbbi időben jelentősebb gázáremelkedés következett be – így a dolláreszközökbe többen fektetnek, a feltörekvő gazdaságokból pénzkiáramlás zajlik.Magyarország a feltörekvő országok körében ellenálló, a fundamentális tényezők erősek: több fundamentális adat javult, a jövő évi növekedés üteme kérdéses, folytatódik az egyensúlyi környezet helyreállása - mondta az alelnök.

- Ugyanakkor a kockázatvállalási környezetet meghatározó tényezők változtak.

- Idén 4,5 százalék a költségvetési hiánycél, az utolsó két havi adat alapján ez a cél teljesíthető.

- Szoros figyelemmel követik a forint gyengülését okozó tényezőket.

- A globális hangulat változékony, a dollár-euró kamatkülönbség szélesedett, a geopolitikai feszültségek nőttek.- A magas inflációs tapasztalatok miatt a lakosság vásárlásai óvatosak.

Az alelnök hangsúlyozta: a jegybank kiemelt figyelemmel kíséri az FX-swap piac várható év végi helyzetét. A rendszeres swaptenderek mellett további kötvényaukcióval és év végén átnyúló swaptenderrel segítik a piacok kisimulását.

A beérkező adatok alapján a Monetáris Tanács hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről.

Amennyiben a külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, akár huzamosabb ideig fenntartják az alapkamatot - hangsúlyozta az alelnök. Kérdésre válaszolva közölte: a Tanácsban ma csak a kamattartás volt az asztalon, ezt szavazta meg a többség, egy fő döntött kamatcsökkentés mellett.