Nagyban ettől függ majd, tud-e újrázni Trump

Százezer új autóipari munkahelyet vár Donald Trump az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti új észak-amerikai kereskedelmi egyezménytől (USMCA). Erről a kongresszus két háza előtt múlt kedden elmondott évértékelő beszédében (State of the Union) tett említést, és persze szokás szerint bőven van benne túlzás. 

Az kétségtelen, hogy a USMCA szigorúbb munkaügyi szabályokat ír elő, és bátorítja a gépjármű-gyártásban az amerikai termelés növelését. Az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (ITC) is azt jósolta tavaly áprilisban, hogy

az új egyezmény a következő öt évben 68 milliárd dolláros "lendületet" ad az amerikai gazdaságnak, és csaknem 180 ezer új munkahely teremtésére ad alkalmat.

Ebből azonban csak 28 ezer jönne létre az autóiparban. Az USA külkereskedelmi képviselete némileg eltérő számokat hozott ki, és öt év alatt 76 ezer új állást jósol az ágazatban. 

Mindkét szám jóval alatta van a százezernek, és a legfrissebb munkaügyi adatok sem támasztják alá a nagy optimizmust: januárban 10 600, a tavalyi év egészében pedig 50 776 munkahely szűnt meg az ágazatban – írja a MarketWatch elemzésében. A Ford például ezres nagyságrendű létszámleépítést jelentett be 2019-ben, és a Tesla is több ezer embert rúgott ki. A meglévő állások sem fizetnek túl jól: az átlagos órabér 23,90 dollár, ami alig két dollárral több mint 2009-ben, és alatta van a magánszektorban átlagosan elérhető 28,44 dollárnak. 

Mindezek alapján sok múlik azon, hogy ki tudja megszólítani az északkeleti rozsdaövezet lakóit, miután Donald Trumpra a leépülő ipar munkanélkülijei szavaztak rá nagy számban 2016-ban.

Sokan Trump szemére vetik, hogy a General Motors (GM) további adócsökkentést kapott, mégis gyárakat zár be az Egyesült Államokban, miközben kapacitásokat bővít Mexikóban és Kínában. 

Ez egyébként már Trumpnak is csípte a szemét, és a kongresszus előtt bírálta a társaságot a Lordstown-i gyár bezárásáért. Szakértők azonban rámutatnak arra, hogy közvetve épp a Trump által elfogadtatott 2017-es nagy adóreform tette ezt lehetővé.

A külföldi leányvállalattal rendelkező amerikai cégeknek ugyanis – 21 százalék helyett – csak 10,5 százalékos társasági adót kell fizetniük a külföldön megkeresett jövedelem után.

Ez könnyen arra ösztönözheti a GM-hez hasonló óriáscégeket, hogy az USA-n kívül létesítsenek új gyárat. A patinás autógyár most azzal igyekszik enyhíteni a vádakat, hogy az elektromos autók gyártására való átállás keretében Lordstown közelében teremt 1100 új munkahelyet.

Védekezésül azt is felhozza, hogy náluk jól keresnek a munkások, évi 90 ezer dollár lehet a jövedelmük a 63 ezer dollár körüli medián  jövedelemhez (ugyanannyian keresnek ennél többet, mint ahányan kevesebbet) képest.

A 400 ezernél is több autóipari munkást képviselő szakszervezet azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyárak egyre több jól fizető állást töltenek fel ideiglenes, kiközvetített munkaerővel, akiknek nincsenek szervezeti jogaik, ezért rosszabb helyzetben vannak az állandó dolgozóknál. 

Az amerikai autóipar kockázata nem újkeletű probléma. Már George W. Bush elnök is összesen 80 milliárd dollárt áldozott az ágazat megmentésére a kétezres években. Barack Obama demokrata elnök sem engedte, hogy a 2008-as pénzügyi válságot alaposan megsínylő cégek – mint például a csődvédelembe menekülő GM és a Chrysler – bezárják a gyárakat, ami akkoriban egy millió munkahely elvesztésével járt volna. Obama egy 2015-ös beszédében büszként számolt be arról, hogy összesen 800 ezer új munkahelyet sikerült létrehozni, többek között az autógyártásban.

A jelenlegi helyzetet mindenképp rontotta, hogy tovább estek a kínai autóvásárlások. De a világon mindenhol keresi a helyét az egész iparág. Most éppen az e-mobilitás tűnik az egyetlen életképes iránynak, amely segítheti az ágazat túlélését. Nehéz azonban előteremteni a strukturális váltáshoz – az elektromos autók fejlesztéséhez – szükséges pénzt, ezért bocsátanak el embereket, és állítanak le gyártósorokat.