Azoknak lesz igaza, akik az eddigi legnagyobb olajválságot jósolták
HírekA Hormuzi-szoros egészen addig zárva marad, ameddig az Egyesült Államok nem tartja magát a két ország közötti tűzszüneti keretmegállapodáshoz - idézte az iráni állami média Mohammad Baker Kalibafot, az amerikaiakkal folytatott megbeszélések iráni főtárgyalóját. Patthelyzet alakult ki, egyik fél sem enged, miköben a globális olajkészletek vészesen fogynak.
Kalibaf a parlamentben elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a június 17-én kötött megállapodás a többi között előírja az iráni kikötők elleni amerikai blokád, valamint az iráni vagyoni eszközök befagyasztásának feloldását, illetve a síita állam elleni olajembargó megszüntetését és a hadműveletek leállítását minden fronton.Donald Trump amerikai elnök július elején jelentette be, hogy az egyezségnek vége, egy hétre rá pedig az iráni külügyminisztérium szintén azt közölte, hogy a megállapodást felfüggesztettnek tekinti.
Augusztus elején az elnök még úgy látta, hogy akár másnap megnyílhat a Hormuzi-szoros, később azonban azzal fenyegetőzött, hogy amerikai tulajdonba veszi a szorost, miután megnyerte a háborút.
A tárgyalások összeomlottak, mindkét fél a másiktól vár lépéseket ahhoz, hogy előrelépés történhessen a szoros ügyében, ahol a világ olajtermelésének ötöde haladt át korábban, most a korábbi forgalom 4-5 százaléka, ami gyakorlatban egy tucat hajót jelent.
Nagyobb, mint az 1973-as válság
A Brent nyersolaj hordónkénti ára 90-91 dollár között alakul, ami majdnem 50 százalékos drágulás az év elejéhez képest.
A fizikai olajpiac gyors ütemben szűkül - figyelmeztetett már korábban az IMF. A világ kormányai a közel-keleti konfliktus kezdete óta már több százmillió hordó olajat hívtak le a stratégiai tartalékaikból, a kereskedelmi készletek meredeken csökkennek.Az olajexport kiesésének mértéke meghaladta az 1973-as olajválságét.Különösen Ázsiában esett vissza a fogyasztás a magas árak miatt, miközben sokan alternatív energiákra (szén, megújulók) váltottak. A közlekedési szektor kereslete ugyanakkor nem esett vissza a kormányzati ártámogatások miatt.
Az Öböl-térségen kívüli termelés napi közel 2 millió hordóval nőtt a 2025-ös szinthez képest, elsősorban az Egyesült Államoknak, Venezuelának és Guyanának köszönhetően.
A tavaszi napi 4 millió hordós piaci hiányt szinte teljesen a globális kereskedelmi és stratégiai készletek visszatöltés nélküli lehívásával fedezték.Az IMF szerint még a Hormuzi-szoros teljes újranyitása után is 2–3 hónapba telik, mire a jelentősebb olajáramlás helyreáll.A nyersolaj-hiány csak fokozatosan fog megszűnni, miközben a készletek a fizikai működéshez szükséges minimális szintre süllyedhetnek.
Már az Trump-szavazók is hosszú háborúra számítanak
Trump elnöki megítélése mélypontra került, amit az Irán elleni csapások és az abból kibontakozó háború okoz - számolt be a Reuters friss felmérésére hivatkozva.
Bár az elnök korábban néhány hetes konfliktust ígért, az amerikaiak 80 százaléka (a demokraták 87%-a és a republikánusok 71%-a) úgy véli, hogy az USA iráni szerepvállalása hosszabb ideig el fog húzódni. Mindössze 16% számít közeli lezárásra.A konfliktus megbénította a globális olajkereskedelem jelentős részét a Hormuzi-szorosban, ami megemelte a benzinárakat, növelve az amerikai háztartások terheit.
Az emelkedő árak és az elhúzódó háború veszélyeztetik a Republikánus Párt esélyeit a közelgő novemberi félidős kongresszusi választásokon.
Az IEA március elején megmondta: ez a legnagyobb olajellátási zavar
A jelenlegi közel-keleti válságot a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a történelem legnagyobb olajellátási zavarának nevezte még március elején.
Az eddigi olajválságok a globális piacra gyakorolt hatásuk szerint sorba rendezve a következők:
1. A közel-keleti háború (2026)
A február 28-i légitámadások után kialakult jelenlegi konfliktus a valaha volt legnagyobb zavar.
A Hormuzi-szoros lezárása körülbelül 20 millió hordó/nap áramlás érint, amely arra kényszerítette a termelőket, hogy legalább 10 millió hordó/nap termelést állítsanak le.
Ez a globális ellátás teljes mennyiségének körülbelül 10 százalékát jelenti.
2. Az iráni forradalom (1978–1979)
2026-ig ezt gyakran emlegették az olajpiacok legkaotikusabb időszakaként. Az iráni tiltakozások és az azt követő forradalom a termelés összeomlásához vezetett, amely körülbelül 5,6 millió hordó/nap kiesést jelentett a piacról.
A nyersolaj ára kevesebb mint egy év alatt megduplázódott.
3. Az arab olajembargó (1973–1974)
A Jom Kippur-háború hatására az OAPEC (az OPEC arab tagjai, valamint Egyiptom és Szíria) embargót hirdetett az Izraelt támogató országok ellen. A globális kínálat körülbelül 5 millió hordó/nappal (az akkori globális teljes mennyiség körülbelül 9%-ával) csökkent.
Ez az esemény volt a fő katalizátora az IEA és a stratégiai kőolajkészlet (SPR) létrehozásának.
4. Az Öbölháború (1990–1991)
Amikor Irak megszállta Kuvaitot, a nemzetközi közösség mindkét országra kereskedelmi embargót vetett ki. Ezzel azonnal 4,3 millió hordó/napnyi ellátás tűnt el a piacról.
A zavart a „felégetett föld” politika jellemezte, amelynek keretében a visszavonuló iraki erők több mint 600 kuvaiti olajkutat gyújtottak fel.
5. Az iráni–iraki háború (1980)
Az iráni forradalom után nem sokkal a két óriás között kitört háború tovább rontotta a régió termelését. A két ország együttes termelése körülbelül 4,1 millió hordó/nappal csökkent.
Ez az 1980-as évek elején magas árakat eredményezett, amíg a globális recesszió és az OPEC-en kívüli új termelők (például a Északi-tenger) megjelenése le nem nyomta az árakat.
6. Az orosz–ukrán háború (2022)
Ukrajna megszállását követően a nyugati vállalatok szankciói és „önszankciói” megszakították az orosz olajexportot, amelynek mértéke körülbelül 3 millió hordó/nap volt.
Az IEA a piac stabilizálása érdekében a korábbi rekordot jelentő 182 millió hordó vészhelyzeti készletet szabadított fel.
7. A szuezi válság (1956)
Bár a nyersolaj mennyiségét tekintve kisebb volt (kb. 2 millió hordó/nap), a Szuezi-csatorna lezárása és a csővezetékek megrongálódása az akkori világ olajellátásának több mint 10%-át zavarta meg.
Ez volt az első nagy tanulság a Nyugat számára a közel-keleti tranzitcsomópontok sebezhetőségéről.