Bérleti szerződések és kitagadás miatt is sokan fordulnak közjegyzőhöz

Javultak az állampolgárok jogi ismeretei és tudatosabban is járnak el jogi ügyeikben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a jogi tévhit. Lényegesen többen készítenek végintézkedést, többszörösére emelkedett a különféle vagyonjogi szerződések száma, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz vagy ügyvédhez például lakásbérlet vagy magánkölcsönök kapcsán - hangzott el a Magyar Országos Közjegyző Kamara (MOKK) mai sajtótájékoztatóján.

Egyre több a hitelesített végrendelet

Tóth Ádám kiemelte, hogy átlagosan 120 ezer közjegyzői hagyatéki ügy születik, tavaly a járvány miatt ez a szám megközelítette a 170 ezret.

A 170 ezer nemcsak a covid miatt jött össze, hanem a földhivatali nyilvántartás most zajló digitalizációja miatt rengeteg olyan termőföld esetében kellett eljárást indítani, amelynek a tulajdonosai már sok éve elhunytak, de az adott, sokszor zsebkendőnyi méretű ingatlan nem került be a hagyatékba korábban.

A bérleti szerződések esetében több mint háromszoros, a végintézkedések, az ajándékozás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetében több mint kétszeres a növekedés 2010-hez képest.

A magyar állampolgárok mindössze 25-30 százaléka igényel elektronikus aláírást. Ügyfélkapu-regisztrációval lényegesen többen rendelkeznek, de azt sem használják.

A végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. 

• Egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalék készül ilyet készíteni.
• Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz.

Ugyanakkor még mindig csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba, sokezer házilag készített végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők hagyatéki eljárás során szerzett tapasztalatai alapján érvénytelen lehet,

vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig - mondta Tóth Ádám.

- Sokan mondtak le a termőföldhagyatékról, hogy ne kelljen foglalkozni a föld megművelésével, de az is jellemző volt főként korábban, hogy a nagy összegűre emelkedett devizaadóssággal terhelt ingatlanról mondtak le az állam javára az örökösök - tette hozzá Tóth Ádám.

Bérleti szerződések, kilakoltatás

2010-hez képest háromszor annyian kötnek közjegyző előtt bérleti szerződést,

az elmúlt években pedig egyre több bérbeadó biztosítja be magát akként, hogy a bérlőtől közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér a bérleti díj fizetésére vagy adott esetben a bérleti jogviszony megszűnésekor a kiköltözésre.

Ez az egyik fő oka, hogy a MOKK adatai szerint 2021-ben 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban.

A közjegyzői okirat segítségével közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.

Míg a korábbi években elsősorban a lakás kiürítése miatt kértek ilyen nyilatkozatot a bérbeadók, ma már egyre gyakoribb, hogy a bérlőnek nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj, illetve a rezsiköltségek megfizetését is közjegyzői okiratban kell vállalnia a beköltözés előtt.

A közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.

Ezt jól mutatja, hogy

tavaly az összes közjegyzői okirat – beleértve a nemcsak bérleti jogviszonnyal kapcsolatban készülteket is – mindössze 5 százalékánál indult végrehajtási eljárás.

A házastárs védelme a vállalkozás adósságától

Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat.

Elsősorban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek.

Egyre többen szerződnek azonban azért is, hogy elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, és ezzel egy probléma esetén megóvják a közös családi vagyon egy részét.

Ugyanis egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel.

Kitagadás, családi alkotmány

Az örökségből kitagadást és annak feltételeit az úgynevezett családi alkotmányban lehet szabályozni - mondta el Tóth Ádám.

A másik legnagyobb gondot az okozza, ha az utódok egyike sem hajlandó vagy képes továbbvinni a vállalkozást, így sok esetben ilyenkor az elvész: eladják vagy egyszerűen bezárják az örökhagyó halála után.

A PwC nemzetközi tanácsadó idén áprilisban publikált felmérése szerint a családi vállalkozások negyven százaléka nem rendelkezik utódlási tervvel.

Az ilyen helyzetek elkerülésére az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett családi alkotmány megalkotása.

Ez egy olyan szerződéses mátrixot – vagyonjogi, ajándékozási szerződéseket, végrendeleteket – jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésével kapcsolatosan.

A megfelelően elkészített családi alkotmány rendelkezni tud arról, milyen módon különíthető el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe.

Ki férhet hozzá a digitális örökséghez?

A hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz adatalapú javak vonatkozásában.

Nincs egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok.

Így a digitális javak jogosultjai, amennyiben ezt igénylik, kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, amit tipikusan szerződések révén tesznek meg, az öröklés esetében pedig végrendeletekkel.

Sok a tévhit az élettársi kapcsolatról és a jelzálogról

Egy felmérés szerint sokan még mindig nem tudják, hogy

- az élettársak végrendelet hiányában nem örökölnek egymás után

- az élettársak nem ugyanazokra a családi kedvezményekre és támogatásokra jogosultak, mint a házaspárok.

- elkülöníthető a házastársak adóssága is

- jelzáloghitelnél is a teljes vagyonával felel az adós

- egy jelzáloghitel-szerződésnél az adós a teljes vagyonával, minden ingatlanával és egyéb vagyontárgyaival is felel a tartozás visszafizetéséért,

- bank az adóstól és az adóstárstól, például a férjtől és a feleségtől is követelheti az egész tartozás megfizetését, nem csak az adósság valamekkora hányadát, még akkor is, ha azóta már elváltak.

Baráti kölcsönök behajtása

Sokan azt gondolják, hogy ha valaki tartozik nekik, az egyetlen megoldás a pereskedés

A MOKK egy másik online felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada él abban a tévhitben, hogy ha az egyik fél nem fizet határidőre, akkor a másik félnek pert kell indítania vele szemben, hogy hozzájusson a pénzéhez.

Sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy pénzéhez jusson az, akinek tartoznak.

A válaszadók többsége nem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik.