Mostantól nem lehet „zsebbe fizetni” a földbérleti díjakat – Banki átutalást és postai csekket írnak elő

Tovább szűkítik a földpiaci visszaélések esélyeit azok a jogszabályi módosítások, amelyeket december közepén fogadott el a parlament. A földforgalmi törvény, illetve az azt kiegészítő átmeneti törvény mostani korrekciója arra irányul, hogy megakadályozza az irreális haszonbérleti díjak rögzítését a tulajdonosok és a bérlők közötti szerződésekben.
Egyik legfontosabb változásként 2022. január elsejétől a földhaszonbérleti díjakat nem lehet készpénzben kiegyenlíteni, hanem csak banki átutalással vagy postai utalvánnyal fizethetők ki. Így megszűnik annak lehetősége, hogy a bérlők zsebbe törleszthessenek a földtulajdonosoknak, és esetleg más összeget fizessenek, mint amekkora a szerződésekben szerepel.
Tipikus visszaélési módszer volt ugyanis, hogy a felek a megállapodásokban a piacinál jóval magasabb díjakat rögzítettek, hogy az előhaszonbérletre jogosult más ágazati szereplőket távol tartsák az adott területektől. Ennek hátterében az áll, hogy a földügyi szabályozás a földbérleteknél úgynevezett előhaszonbérleti sorrendet állapít meg, és e jogosítvánnyal az érdekeltek akkor élhetnek, amikor az érintett település jegyzője a benyújtott szerződéseket tizenöt napra kifüggeszti a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

Ha valamely előhaszonbérletre jogosult elfogadja a feltételeket, a szerződésben szereplő haszonbérlő helyébe léphet, de nyilvánvalóan nem lesznek jelentkezők, ha a megállapodásokban a piaci díjak többszörösét szerepeltetik. Így például ma egyértelműen irreális összegnek minősülhet, ha egy szerződésben 250 ezer forintos hektáronkénti éves díj szerepel, miközben az átlagos díjak – földminőségtől és elhelyezkedéstől függően – 60-80 ezer forint között mozognak.

A földhivatali jóváhagyás és a szerződés életbelépése után a bérlő a visszaélést sejtető esetekben nagy valószínűséggel a piacihoz igazodó összeget fizetett ténylegesen a tulajdonosnak, de ezt a gyakorlatban nehezen lehetett bizonyítani.

A mostani jogszabálymódosítás után viszont – alapvetően a bérlők NAV-ellenőrzésével – a bérleti díjak kiegyenlítése nyomon követhetőbbé válhat, hiszen a fizetésről banki vagy postai bizonylatot kell felmutatni, amely alapján az is kontrollálható, hogy az összeg megfelel-e a szerződésben rögzítetteknek vagy sem.
Ugyanakkor a jogszabályi módosítások után is maradnak olyan esetek, amelyekre a banki és a postai fizetési kötelezettség nem vonatkozik. Ilyen például, ha a haszonbérleti szerződést egy hektárnál kisebb területre kötik, a földhasználatról közeli hozzátartozók egyeznek meg vagy a megállapodások tanya haszonbérletére irányulnak. Értelemszerűen az átutalásos vagy a csekkes fizetés akkor sem merül fel, ha a szerződéseket a felek eleve úgy kötik meg, hogy a bérlőnek természetben – a betakarított terményekkel – kell törlesztenie.

Az irreális haszonbérleti díjak ellen lép fel az a változtatás is, amely lehetővé teszi a földhivataloknak, hogy aránytalanság címén megtagadják a benyújtott földhaszonbérleti szerződések jóváhagyását. A haszonbér értéke akkor tekinthető aránytalannak, ha az érintett földterület nem rendelkezik olyan objektív előnyös tulajdonságokkal, amelyek indokolnák az eltérést a helyben szokásos haszonbértől.

Előnyös tulajdonságként a földek fekvése, minősége, öntözhetősége, művelhetősége és közúti megközelíthetősége jöhet szóba, de nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket, vagy például olyan szubjektív körülményeket, amelyek a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függenek.

További komoly megkötés, hogy az átlagostól eltérő esetekben a bérbeadóknak kell bizonyítaniuk, hogy a kialkudott haszonbér mégis arányosnak tekinthető. Emellett 2022. július 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is jogosítványokat kap arra, hogy jelezze a földhivataloknak, ha egy-egy haszonbérleti szerződésnél aránytalanságokat észlel.

A NAK helyi szinten, elsősorban a települési agrárgazdasági bizottságok révén kaphat információkat arról, ha gyanús megállapodások jönnek létre.

Ilyen esetekben az eljárásokban a NAK úgynevezett ügyfél jogállást kap, ami azt jelenti, hogy akár közigazgatási pereket is kezdeményezhet, ha az anomáliákat jelezte, és az ennek ellenére meghozott földhivatali haszonbérleti határozatokat aggályosnak tartja.

Az aránytalanságok elleni intézkedések határt szabhatnak olyan trükközéseknek is, amikor egyesek irreálian nagy haszonbérleti díjak kifizetésével igyekeznek mezőgazdasági cégekből „kimenteni” pénzeket.

E visszaélésekre csábíthat, hogy a földügyi szabályozás szja-mentességet nyújt, ha valaki a földjét öt évnél hosszabb időre – maximum húsz évre - adja bérbe, mert ez a földet művelők számára növeli a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát.  Adózási szempontból tehát a bérbeadóknak mindegy, mekkora összeget kapnak, mivel a 15 százalékos szja-t öt éven felüli szerződéseknél nem kell megfizetniük. E kiskaput szűkítheti mostantól, ha a kirívó díjakat tartalmazó szerződéseket aránytalanságra hivatkozva vissza lehet utasítani.

A mezőgazdasági társaságoknál fékezi ugyanakkor az irreális földbérleti kifizetéseket az szja-törvény egy éve, 2021. januárjától hatályba lépett módosítása is, amely 50 millió forintban maximálja azt az éves adómentes összeget, amelyet egy-egy cég tagjainak együttesen juttathat.

Az agrártárca szerint e rendelkezés hatásos lehet azokban az esetekben is, amikor valaki földtulajdonát saját társaságának adja bérbe. Ez az oka annak is, hogy a bérleti díjak kifizetésénél ezután sem írnak elő átutalási és utalványos teljesítést akkor, ha egy-egy földtulajdonos területeit olyan vállalkozások vagy családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) bérlik, amelyek legalább 25 százalékban saját tulajdonában állnak.

A bérleti díjak már régóta fennálló problémát jelentenek a hazai mezőgazdaságban, mert a mára kialakult tulajdonosi és művelési viszonyok miatt évről-évre óriási pénzek áramolnak ki a szektorból.

Miközben egyik oldalról az uniós Közös Agrárpolitika és a tagállami szakpolitika jelentős pénzekkel és támogatásokkal igyekszik feltőkésíteni a szektort, a földhasználók a második oldalon egyes becslések szerint évente legalább 200 milliárd forintot fizetnek ki a földtulajdonosoknak. Utóbbiak ma átlagosan hektáronként 70 ezer forint körüli éves díjat kérnek, amely lényegében a földhasználóknak járó, egy hektárra jutó teljes EU-s területalapú támogatást elviszi.

A gondot alapvetően az 1990-es rendszerváltozás utáni kárpótlás és földprivatizáció okozza, amelynek nyomán a földtulajdonlás és a földhasználat jórészt elvált egymástól. Sok mai földtulajdonos nem gazdálkodik, sok gazdálkodónak pedig nincs földje (a társas agrárvállalkozások pedig nem is vásárolhatnak, így számukra csak a bérlet nyújt földhöz jutási lehetőséget). Bár a földszabályozási rendszer ma már egyértelműen a földműves gazdálkodók tényleges tulajdonszerzését segíti, a bérleti rendszer még hosszú ideig meghatározó jellegzetessége marad a hazai agrárszektornak.