Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Drónnal mutatjuk be a Duna riasztó vízállását: enyhe javulás után újra csökken a vízszint 

Hírek27 perceBalogh Zsuzsanna

Továbbra is a negatív rekord közelében van a Duna vízállása: az előző napokban tapasztalt némi javulás után stagnálás következett, majd újra csökkenésnek indult a folyó vízszintje. Az apadó folyóról drónnal készítettünk különleges képeket Budapest közelében.

Továbbra is rekordalacsony szint közelében van a Duna - mutatják az Országos Vízügyi Főigazgatóság friss adatai, amelyek szerint a folyó vízállása Budapestnél - a szeptember 8-i történelmi mélypontot jelentő nulla centiméterhez képest - jelenleg 28 centiméteres.

A korábbi fővárosi negatív rekordot 2018 októberében mérték, akkor 33 cm volt a folyó vízszintje.

A Duna első magyarországi szakaszán, Nagybajcsnál mínusz 32 centis, míg Paksnál mínusz 87 centis a vízállás.

A következő napokra az előrejelzés szerint további lassú apadás várható, enyhe javulás pedig péntek körül valószínű. Egyelőre azonban a vízgyűjtő területeken nem látszik olyan csapadékhelyzet, amely gyors, jelentős vízszint-emelkedést indítana el. 

Ennek oka, hogy a Duna felső vízgyűjtőjén és a mellékfolyók térségében a következő napokban nem várható jelentős, kiterjedt csapadék. Egy-egy zápor önmagában kevés, mert a Duna vízhozamát a teljes felső vízgyűjtőn lehulló eső határozza meg.

Mikor jöhet fordulat?

A Duna vízállásának érdemi javulásához elsősorban a felső Duna-vízgyűjtőn kellene nagyobb mennyiségű csapadéknak lehullania. A friss osztrák előrejelzések alapján ugyan van némi csapadék Ausztria több részén, de egyelőre nem látszik olyan, országos kiterjedésű, nagy mennyiségű esőzés, amelyből rövid idő alatt komoly dunai vízszint-emelkedés alakulhatna ki. Fontos, hogy a Duna szempontjából nem minden osztrák eső egyformán hasznos: a Salzburg, Felső-Ausztria, illetve a Duna felső vízgyűjtőjének nagyobb csapadéka sokkal gyorsabban és erősebben éreztetheti hatását, mint például egy Bécs környéki zápor.

Mit jelent a 28 centiméteres fővárosi vízállás?

A Duna vízmércéjének nulla pontja egy mérési referenciaérték. A nulla pont azért került meghatározásra még a 19.században, hogy az adott folyószakaszokon a vízállások változását praktikusan lehessen mérni. 

A budapesti vízmérce nullpontját 1834-ben határozták meg, azóta a folyó vízállását ehhez a viszonyítási ponthoz képest közli a vízügyi hatóság.

A Duna Kisoroszinál