Egyértelmű tájékoztatást kell adni az ügyfeleknek a befektetési alapok sikerdíjairól
HírekIdén augusztustól kell alkalmazniuk az érintett kollektív befektetési vállalkozásoknak és alapkezelőknek az MNB által közzétett, sikerdíjat alkalmazó alapokra vonatkozó ajánlást. A sikerdíj számítási modelljének hangsúlyosan összhangban kell lennie az alap befektetési céljaival, s az ügyfelek részére egyértelmű tájékoztatást kell adni annak minden fontos jellemzőjéről.
2021. augusztus 1-jétől kell alkalmazni az érintett piaci szereplőknek a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a befektetési alapkezelők által alkalmazott sikerdíjakról szóló, nemrég közzétett ajánlását az ezt követően újonnan létrehozott sikerdíjat alkalmazó alapok esetében.
A már korábban meglévő ilyen jellegű alapoknál az ajánlás elvárásainak teljesítését 2022. január 1-jétől várja el a jegybank, amely az Európai Értékpapír-piaci Hatóság tavaly novemberi iránymutatását is figyelembe vette szabályozásának megfogalmazásakor.
Az MNB ajánlásában elvárja, hogy a sikerdíj számítása a jövőben még átláthatóbb módon ellenőrizhető legyen.
A sikerdíj számítási módszerének ennek érdekében mindenképp tartalmaznia kell egyebek közt az alap teljesítményének mérését szolgáló referenciamutatót, annak elszámolási gyakoriságát és időpontját, a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszakot, a sikerdíj mértékét, számítási módszertanát és számításának gyakoriságát.
A sikerdíjnak arányosnak kell lennie az alap valós befektetési teljesítményével és összegét egy befektetőre vonatkozóan is meg kell tudni állapítani.
Az alapkezelő sikerdíjat számolhat el pl., ha az alap a referenciaidőszakban új nettó eszközérték-csúcsot ér el; ha meghaladja az előző sikerdíj-kifizetéssel járó eszközértéket; ha az alap felülteljesíti referenciaindexét.
Mindegyik modell esetében elvárás, hogy az összhangban legyen az adott alap befektetési céljaival, stratégiájával. A portfólió összetételéhez használt referenciaindexnek meg kell egyeznie vagy összhangban kell lennie a sikerdíj kiszámításához alkalmazott referenciaindexszel. Elvárt az is, hogy az alap valós többletteljesítményét az összes (pl. alapkezelési, adminisztrációs stb.) költség levonása után határozzák meg.
Az MNB szorgalmazza, hogy a sikerdíjat – annak alkalmazása esetén – évente legfeljebb egyszer számítsák fel az ügyfeleknek (hacsak a teljesítményre vonatkozó referenciaidőszak nem az alap teljes élettartamával egyezik meg), s az elszámolás időpontja azonos legyen az alap minden sikerdíjas befektetési jegy sorozatánál.
Szintén jegybanki elvárás, hogy sikerdíjat alapvetően csak akkor kelljen fizetni, ha az alap az adott referenciaidőszakban pozitív teljesítményt ért el, illetve a korábban felmerült alulteljesítést és veszteséget ledolgozta.
Egyértelműen előzetesen tájékoztatni kell az ügyfelet, ha akkor is jár a sikerdíj, amikor az alap a referenciaindexet felülteljesítette, ám teljesítménye mégis negatív volt. Az alapkezelő sikerdíj-modellje nem ösztönözheti azt túlzott kockázatvállalásra.
Az ügyfeleket az alapok előzetes marketinganyagaiban, illetve a kiemelt információs dokumentumban egyértelműen tájékoztatni kell, példákkal is szemléltetve a sikerdíj számítási módjáról, időpontjáról, s a számítás alapjául szolgáló referenciaindex múltbeli teljesítményéről is.
