Kozák Ákos: Akár a rossz hír is jobb a bizonytalanságnál, az üzleti szféra tiszta jövőképet sürget

Az interjú főbb pontjai:

• Új gazdasági modellre van szükség: a korábbi növekedési modell kifulladása miatt jelenleg csak a fogyasztás hajtja a gazdasági növekedést. Az üzleti szféra határozott stratégiai iránymutatást vár a kormánytól, amely egy magasabban feldolgozott ipari szerkezet kialakítására törekszik.

• Euróbevezetés: kiszámíthatóságot és stabilitást hozna a vállalkozásoknak a mostani volatilis inflációval és árfolyam-bizonytalansággal szemben. Kozák Ákos a 2032–2033-as céldátumot tartja reálisnak, megfelelő fiskális és monetáris felkészülés mellett. Bár az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. nem készített külön, az euró bevezetésével kapcsolatos elemzést, a téma aktualitása és a makrogazdasági fundamentumokkal való összefüggése okán számos ponton érintkezik az előrejelzésekkel.

• A magyar kis- és mikrovállalkozások termelékenysége rendkívül alacsony (az uniós átlag 30 százaléka). Elengedhetetlen a támogatási politika átalakítása és a vállalkozások méretugrásának ösztönzése egy erős hazai középszegmens megteremtése érdekében.

Az üzleti szereplők iránymutatást várnak, szeretnék látni, mely iparágakat és stratágiai irányvonalat támogat majd a kormány. Akár rossz hírt is lehet mondani, de legyen egy határozott stratégiai irány

- mondta a gazdasági bizonytalanságról és elvárásokról Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója a Trend FM A nap vendége című adásában.

A költségvetésben sok teher, béklyó is van a vállalkozások felé, miközben több terület is pluszforrásokhoz jut. Gazdaságpolitikai modellek terén változtatna a mostani kormány, és hétről-hétre készíti a szakpolitikákat, nagyjából a választások után fél évvel rajzolódik ki egy konzisztens kép.

Az előző kormányok alatt három fő pillérre épült a gazdasági növekedés: minden évben 2-3 százalék külföldi működőtőke (FDI) érkezett Magyarországra, extenzív bővülés zajlott a munkaerőpiacon, továbbá az uniós forrásokra is nagy mértékben épült a 2010-es évek gazdasági fellendülése.

2022 után az uniós források és az FDI is elapadt, a munkaerőpiaci bővülés korlátai pedig megmutatkoztak, ezért is szükséges egy teljesen új gazdasági modell kidolgozása.A beruházások zuhanásával mára a béremelkedések által támogatott fogyasztás maradt a növekedés hajtóereje, erre az évre is négy százalékos növekedés várható ezen a területen.

Az amortizáció szintje meghaladta a beruházásokét

Erre az évre az Egyensúly további beruházás-csökkenéssel számol, erre az évre 3 százalékos lehet a visszaesés, a korábbi 27 százalékról csökkent 21 százalékra a beruházási ráta, amit meghaladt az amortizáció szintje - húzta alá Kozák Ákos.

Amikor a vállalkozásokál emelkedik a bizalom szintje, akkor elkezdenek beruházni, ezzel párhuzamosan bejönnek az uniós Helyreállítási Alap (RRF) forrásai, amivel nagyságrendileg 10 milliárd euró áramlik be a gazdaságba, a GDP fél százaléka lehet.

Nem lehet hosszú távon csak az uniós forrásokra alapozni, a gazdaságnak saját magát kell meggyógyítania: a stratégiai irány változása már fél év múlva kezd megmutatkozni, de ez egy hosszú távú folyamat, mert egy magasan feldolgozott ipari szerkezet kialakítása legalább öt évbe telik.

A gazdasági teljesítményünk régiós összehasonlításáról szólva Kozák Ákos elmondta: korábban még Magyarország volt a régió egyik éllovasa, most a lengyelek is elhúztak mellettünk, de – a két világháború között is sokkal előrébb tartó csehekkel ellentétben – a lengyel szintet hamarabb be lehet hozni.

"Legyen a forint a mi eurónk"

Az euróbevezetésről szólva Kozák Ákos elmondta:

olyan feltételeket kell kialakítani a monetáris és a fiskális politikában, hogy később csak egy politikai döntés kérdése lehessen az euró bevezetése.

Az euró egy stabil tartományt és kiszámíthatóságot ad a magyar gazdasági működéshez – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a kiszámíthatatlanság leküzdésével legyen "forint a mi eurónk".

Reálisnak tartja a 2032-33-as euróbevezetést, de hangsúlyozta, hogy megoszlik a közgazdászok véleménye a bevezetés legjobb dátumáról.

A volatilitást nehezen képesek követni a vállalkozások, mert kiszámíthatatlanságot hoz a tervezésnél.

A kamatterhek a gazdaságfejlesztéstől vonnak el forrást

Az Egyensúly Intézet vezetője kiemelte: az államadósság kamatterhei brutálisak, az adósságszolgálat finanszírozása a GDP 4 százaléka, mert magas kamattal vettünk fel hiteleket. Összehasonlításképp gazdaságfejlesztésre 10 százalékot költ a kormánya, ami az uniós átlagnál magasabb. Az adósságszolgálat tehát jelentős forrásokat von el a hazai gazdaságfejlesztéstől és megterheli a magyar gazdaságot.Az euróbevezetés kívánatos árfolyamával kapcsolatban Kozák Ákos úgy fogalmazott, hogy az árfolyam-mozgások nagy bizonytalanságot hoznak a hazai vállalatok pénzügyi tervezésében: az Egyensúly Gazdaságkutató 2027-re 380-385 közötti forint-euró sávot jelez előre. 

Kozák Ákos szerint

olyan átalakításra lenne szükség fiskális területen, ami után már ne lehessen visszalépni a bevezetéstől.

A vállalkozások körében éppen a mostani árfolyam-kiszámíthatatlanság miatt népszerű az euróbevezetés – hangsúlyozta.

Más országok euróbevezetését nem tudjuk Magyarországgal összehasonlítani, mert mindenhol eltérő a gazdaság szerkezete, de tanulni kell mások hibájából, és használjuk ki a saját lehetőségeinket.

Méretugrás szükséges

A magyar gazdaság egyik kihívása, hogy a hazai foglalkoztatottak 40 százalékát adó kis- és mikrovállalatok alacsony termelékenysége, ami jelenleg az uniós átlag 30 százaléka körül alakul. A vállalatszerkezetben méretugrásra van szükség, mert a nagyobb vállalatok hatékonyabbak, nem lehet az egyéni vállalkozókra építeni egy gazdaságszerkezet következő tíz évét.

A támogatáspolitikában is a méretugrást kell preferálni, hogy egy erős hazai közepes szegmens jöhessen létre

– húzta alá Kozák Ákos.