Előbb a rossz vagy a jó hírt közöljük?
HírekBár az emberek döntő többsége a rossz hírt szereti először megtudni, a kutatások azt mutatják, ha motiválni szeretnénk a hallgatóságot, akkor ezzel nagy hibát véthetünk. Két kaliforniai pszichológus azt vizsgálta, milyen hatással van a hírközlés sorrendje a hallgató viselkedésére.
Angela Legg és Kate Sweeny kaliforniai pszichológusok három kísérletet is végeztek annak érdekében, hogy megtudják az embereket milyen mértékben befolyásolja a hírközlés sorrendje.
Az első kísérlet során a megkérdezettek 78 százaléka állította, hogy először a rossz hírt szeretné hallani.
Ilyenkor rendszerint megkönnyebbültnek érzik magukat, mert nem kell attól tartaniuk, milyen rossz jöhet még.
A kutatás azonban azt is kimutatta, hogy a hírt közlő személyek sokszor nincsenek tekintettel a hallgatóságra, és nem tudják megfelelően felmérni, milyen feszült légkör alakulhat ki, ha sokáig húzzák a rossz hír bejelentését, így azt sokszor legutoljára halasztják.
A második kísérletben a kutatók a hírközlők egy részét már megkérték, hogy először képzeljék el, milyen hatással lehet a hír a hallgatóságra. Érdekes módon azok a személyek, akik empátiát gyakoroltak, nagyobb valószínűséggel közölték először a rossz híreket.
Viszont a harmadik kísérlet az, amely során igazán érdekes tényekre bukkantak.
Itt az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy azok, akik előbb a jó hírt, aztán a rosszat kapták, motiváltabbak voltak abban, hogy változtassanak a kialakult helyzeten. Tehát az, hogy ki milyen hangulatba került, és mennyire volt motivált a változásra, a hírközlés sorrendjén múlott.
Ha először a jó hírt kapjuk, az emberek többsége úgy érzi, nem is olyan súlyos a helyzet, ezáltal nem éreznek sürgető kényszert, hogy javítsanak a dolgokon. Ha utolsóként kapják a rossz hírt, akkor viszont ez marad meg legjobban fő üzenetként.
Ha negatív hírünk van, a hatásos közlés technikája sok tényezőtől függ: a szituációtól, a hír természetétől, a hír közlésének körülményétől és attól is, mit várunk attól, akinek elmondjuk. Más, ha a kellemesebb légkör megteremtése, a szorongás oldása az elsődleges szempont jöjjön előbb a rossz hír, de ha a hallgatóság jövőbeli motiválása a fő cél, ekkor a negatív hírt érdemes utolsóként elmondani.
Különösen hatásos technika lehet ez, ha vezetőként például a beosztott munkáját értékelnénk: érdemes a negatív dolgokat a végére hagyni, így sokkal motiváltabb és elszántabb lesz a személy, hogy jobbá váljon.
