Elveszett kontinenst találtak Európa alatt
HírekA Nagy-Adriának elnevezett földrész Észak-Afrikáról vált le, és körülbelül 140 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Európa alá temetődött. Geológusok akkor azonosították a kontinenst, amikor a mediterrán régió geológiai fejlődését próbálták rekonstruálni.
Egy nemzetközi geológuscsoport arra vállalkozott, hogy részletesen rekonstruálja az elsüllyedt, ma Európa déli része alatt húzódó kontinens elmúlt 240 millió évét – az eredményeket pedig idén szeptemberben közölték a Gondwana Research című folyóiratban.
A kutatók több mint tíz éven át gyűjtötték és vizsgálták azokat a kőzeteket, amik az ősi kontinensről származtak.
A kutatást nehezítette, hogy a fennmaradt nagy-adriai kőzetek Spanyolországtól Iránig több mint 30 országban terültek szét, így nem volt könnyű feltérképezni őket.
Az adatokból aztán egy szoftver rekonstruálta a kőzetlemezek múltbeli mozgását.
A geológiai bizonyítékok alátámasztják, hogy az elveszett kontinens nagyjából 240 millió évvel ezelőtt alakult ki, miután levált Gondwanáról, arról a szuperkontinensről, ami többek között magába foglalta Afrikát, az Antarktiszt, Dél-Amerikát és Ausztráliát is.
Nagy-Adria Douwe van Hinsbergen térképén
A kutatók Dél-Európa hegyláncait tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy ezek legtöbbje egy összefüggő földrészből származik, amely mintegy 200 millió éve szakadt le Afrika északi részéről. Körülbelül százmillió évvel később, a kontinens, amely akkora volt, mint Grönland, összeütközött Európával, darabjaira hullott, és az Eurázsiai-lemez alá gyűrődött.
A kontinens mára már szinte teljesen eltűnt a Föld felszínéről: az egyetlen megmaradt darabja egy földsáv, amely nagyjából Torinótól az olasz csizma sarkáig tartó terület alatt helyezkedik el.
Douwe van Hinsbergen, az Utrechti Egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy
Rengeteg turista vakációzik a kontinensen, anélkül, hogy tudna róla.
Nagy-Adria száz kilométer vastag kőzetei szeizmikus rezgések vizsgálatával ma is észrevehetőek, egészen 1500 kilométer mélységig.